Régen esett szó az energiavámpírok természetrajzáról (lásd itt és itt), ami nekem amolyan kényszerből választott szakterületem. Elmém atomlángja, vagy lelkem virágos mezeje teszi - én nem tudom -, de vonzom a negatív töltést, az egészen biztos. Sokféle agyevő bogárkát tanulmányoztam már, és ezek közül az Orákulumot szeretném ma bemutatni:
"TUDOM"
Bármit kérdezel tőle, bármit mondasz neki, de még ha valami olyasmiről beszélsz is, amihez ő biztosan nem ért, a válasz így kezdődik: Tudom.
Tudja, hogy kit szeretsz, tudja, hogy kivel kavarsz, tudja, mit gondolsz a világról, tudja, hova mész, és ha elújságolod neki, hogy öt perce nyertél a lottón, arra is csak annyit mond: Tudom.
Ha tanácsért fordulsz hozzá, vagy csak látszik rajtad, hogy nincs rendben minden, leül veled szemben, és mindent elmagyaráz. Ő tudja, ő érti, ő egy félisten, és megfejti neked az egész világot. Egyébként még kérdésre sincs szükség, osztja az észt stand by üzemmódban is. Észreveszi mondjuk, hogy a monitorodon lólépésben vannak elrendezve az ikonok, mert neked úgy tetszik. Azt nem lehet, az nem jó - indul a verkli -, mert ÉN TUDOM, hogy egy ilyen rendszer nem átlátható.
És nem veszi észre, nem hajlandó elismerni, hogy a rendszer azért nem átlátható, mert Ő nem érti.
Az Orákulum színvak. Csak a fehéret és a feketét érzékeli, ezért számára egyszerű a világ. Mindent ért. Ami meg ezen kívül esik (a valóság cirka kilencvenkilenc százaléka), az csak a dolgok felesleges túlbonyolítása.
Az Orákulum zseni, mert elégtelen mennyiségű információ felhasználásával is képes helytelen következtetéseket levonni. Ha nem vigyázol, simán elhiszed, amit mond.
Az Orákulum azért különösen veszélyes, mert tudja magáról, hogy mindenhez ért, ezért előbb-utóbb irányítani, uralkodni akar. Könnyen a bűvkörébe lehet kerülni, mert ha valaki szanaszét van mondjuk érzelmileg, az különösen hajlamos befogadni az egyszerű, ámde hatalmas igazságokat. Így született a Szcientológia például, ami jelenleg a világ egyik legveszélyesebb agymosó szektája.
A politikában is fényes karrier vár rá, hisz képes valamire, amire egy hétköznapi ember nem: Kiáll a Hősök Terén a hatalmas tömeg elé, és húszezer wattal üvölti:
- ÁLLVA SZARIK A KUTYA!
- És igen, és igen, és igen! - bökdösik egymást az emberek. - Hát megmon't a' igazat, nem?
Az Ige termékeny talajba hulllik, kicsírázik azonnal. Mit csírázik?! Már szárba is szökkent, virágot bontott, és meghozta gyümölcsét. Az Orákulum vezényel, százezer torok pedig egyszerre üvölti:
ÁLLVA SZARIK A KUTYA!
ÁLLVA, ÁLLVA, ÁLLVA, ÁLLVA!
ÁLLVA SZARIK A KUTYA!"
Ilyen egyszerű ez. Én Tudom:)