Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

nov 06 2009

a képmutatásról

Feltöltöttem a youtube-ra egy régi számot a nyolcvanas évekből. Sejtettem én, hogy kiszúrja a rendszer a jogvédett tartalmat, így is lett. A következő levelet kaptam:

Dear blotterfeld,

Your video, Pet Shop Boys - Suburbia, may have content that is owned or licensed by EMI.

No action is required on your part; however, if you are interested in learning how this affects your video, please visit the Content ID Matches section of your account for more information.

Sincerely,
- The YouTube Team

Ez magyarra nagyjából így fordítható:

Kedves Bojci!

A Pet Shop Boys szám, amit feltöltöttél, az nem a tiéd, hamem az EMI lemezkiadó tulajdona.

De semmi gond, szarj bele magasból. Mi is azt tesszük!

Üdv:

Youtube


nov 04 2009

kibaszás

Már többször beszóltak nekem, hogy látványosan félrefordítok szövegeket. Az esetek húsz százalékában tényleg arról van szó, hogy benéztem valamit, a többinél viszont az a helyzet, hogy a szöveg magyarul béna, nyakatekert, netán olyan magas labda, amit képtelen vagyok kihagyni. Example:

Lily Allen - Not Fair / Kibaszás

ő tisztelettel bánik velem / azt mondja, örökké szeretni fog / felhív egy nap tizenötször / mert biztos akar benne lenni, hogy jól vagyok / tudod, még sosem találkoztam olyan pasival / aki mellett ilyen biztonságban éreztem magam / ő egyáltalán nem balga és éretlen, mint a többi srác / csak egy dolog nem stimmel / amikor oda jutunk, elég béna vagy az ágyban, és ez nagyon gáz / a szemeidbe nézek, meg akarlak érteni / majd szusszansz egyet, és láthatólag vége is van az egésznek / ez kibaszás, szerintem nagyon önző vagy / nagyon önző vagy, nagyon önző vagy / velem is foglalkoznod kéne / mert sosem sikoltozom alattad / ez nem ér, ez így rohadtul nem jó / ez kibaszás, ez így rohadtul nem jó / velem is foglalkoznod kéne / de te csak használsz engem, igen, te csak használsz engem / itt fekszem az ágy közepén egy spermafolton / baszottul kizsákmányolva érzem magam, egész életemben csak szívtam / aztán eszembe jut az összes szép dolog, amit mondtál nekem / talán csak túlreagálom, talán mégis te vagy az igazi / ez kibaszás, szerintem nagyon önző vagy / nagyon önző vagy, nagyon önző vagy / velem is foglalkoznod kéne / mert sosem sikoltozom alattad / ez nem ér, ez így rohadtul nem jó / ez kibaszás, ez így rohadtul nem jó / velem is foglalkoznod kéne / de te csak használsz engem, igen, te csak használsz engem

Különösen művelt, az agoltot jól beszélő nézőink kedvéért itt az értelem szerinti fordítás is:

Lily Allen - Not Fair / Ez nem ér

ő tisztelettel bánik velem / azt mondja, örökké szeretni fog / felhív egy nap tizenötször / mert biztos akar benne lenni, hogy jól vagyok / tudod még sosem találkoztam férfival, aki mellett ilyen biztonságban érzem magam / ő egyáltalán nem olyan mint a többi srác, akik olyan buták és éretlenek / csak egy dolog nem stimmel / amikor oda jutunk nem vagy túl ügyes az ágyban, ez szégyen / belenézek a szemeidbe, meg akarlak ismerni / és akkor csinálod azt a zajt és szemmel láthatólag vége is van / ez nem ér, szerintem nagyon önző vagy / nagyon önző vagy, nagyon önző vagy / velem is törődnöd kéne / sosem késztetsz sikolyra / ez nem ér, és egyáltalán nincs ez így jól / nincs ez így jól, nincs ez így jól / de te mindig csak elveszel, igen, te mindig csak elveszel / nedves folton fekszem az ágy közepén / rohadtul kizsákmányolva érzem magam, egész életemben csak szívtam / aztán eszembe jut az összes szép dolog, amit mondtál nekem / talán csak túlreagálom, talán mégis te vagy az igazi / ez nem ér, szerintem nagyon önző vagy / nagyon önző vagy, nagyon önző vagy / velem is törődnöd kéne / sosem késztetsz sikolyra / ez nem ér, és egyáltalán nincs ez így jól / nincs ez így jól, nincs ez így jól / de te mindig csak elveszel, igen, te mindig csak elveszel


okt 08 2009

karmarendőrség

A youtube-terror, a távkapcsoló nyomogatással súlyosbított esti tévézés netes változata: Valakinek eszébe jut egy régi klip, és azt mindenképpen meg kell nézni, a másik persze visszatámad, és kezdetét veszi az órák hosszat tartó küzdelem. "Jó, de ha most két számot mutatsz, akkor én hármat plusz a barbisat, mert az előbb is négy olyat néztünk, amit te akartál, sőt még a bídzsíszt is kiröhögted, amikor visszajöttél a vécéről!" Ismerős? Na, egy ilyen est folyamán került elő a Radiohead, Karma Police című dala, aminek magyar vonatkozása is akad, ugyanis a főszereplő Kovács Lajos, a Kontroll Béla bácsija.

Radiohead - Karma Police / KarmaRendőrség

karmarendőrség, tartóztassák le ezt a férfit! / képletekben beszél / zúg, mint egy fridzsider / és olyan, mint egy elhangolt rádió / karmarendőrség, tartóztassák le ezt a nőt! / kiborító a hitler-frizurája / tönkre kellett tennünk a buliját / te is így fogsz járni / így fogsz járni, ha szórakozol velünk / karmarendőrség, mindent odaadtam / amit csak tudtam / de nem volt elég / mindent odaadtam / amit csak tudtam / de még mindig tartozom / te is így fogsz járni / így fogsz járni, ha szórakozol velünk / és akkor egy percig nem tudtam, ki vagyok / egy percig nem tudtam, ki vagyok / basszus, egy percig nem tudtam, ki vagyok!
 


sze 19 2009

egy elfelejtett lemez elfelejtett dala

1995-ben jelent meg a The Cure, Wild Mood Swings című lemeze. A kritika lehordta, és a rajongók is húzták a szájukat, teljesen jogosan. Egy az egyben próbálták megismételni az 1992-es Wish-t, de olyan pofátlanul, hogy a még az akkordmeneteken sem változtattak. Olyan az egész, mint egy rossz tribute album. Kivétel a 13th című dal, ami fülledt, latin alapra épül, és ennek köszönhető a zenekar pályafutásának legbetegebb klipje. Érdemes kivárni, durva lesz a vége.

The Cure - 13th / Tizenhármas csatorna

"mindenki jól érzi magát a teremben" a lány táncol / "két akkord zeng a fejekben" a lány énekel / zümm-zümm, zümmög, mint a gyilkos méhek... / mondd, hogy ez nem igaz / kérlek mondd, hogy ez nem lehet igaz / időnként tágra nyílik a szeme / és mindig rajtam akad meg / meglepő, hogy milyen forró-méz színű, és éhes a tekintete / igen, jól esik, de el kell fordulnom, nehogy felrobbanjak / a lány leugrik a színpadról, légiesen / úgy néz ki, egy óra kell neki, míg földet ér / közben a két akkord ismétlődik egyfolytában / felém csúszik, lágyan, mint egy kígyó / köpni-nyelni nem tudok, és remegni kezdek / tudom, hogy ez egy nagy hiba, de jól esik! / tedd meg velem! tedd meg velem! tedd meg velem! / "ha akarod, elviszlek egy furcsa utazásra..." / "higgy nekem, szeretném, de..." / legbelül a "de" persze "kérlek"-et jelent / új ízre vágyom, a fejrázásom megadás / "olyanná válsz, amilyen sose lehetnél" / "látni fogsz mindent, amit még sohasem láttál még" / "mindent, amiről nem is álmodtál" / de azt hiszem, kissé összezavarodtam... / most csábító vagyok, vagy engem csábítottak el? / ó, tudom, hogy szarul fogom érezni magam holnap / de most ez egy cseppet sem érdekel / a lány vigyorog, énekel, forog velem körbe-körbe / mosolyog, ahogy összeomlok / az arca növekszik, majd összemegy / úgy tűnik, nem vagyok önmagam ma éjjel / és ez jól esik!


jún 18 2009

húsz éves a Disintegration

Ha időben, egy hónappal ezelőtt írom ezt a posztot, akkor így kezdődött volna: Húsz évvel ezelőtt, 1989 május elsején jelent meg a The Cure, Disintegration című albuma. Addigra a zenekar mindent kipróbált, amit lehetett. A melankóliától a mély depresszión át a hiperaktív pattogásig az összes létező személyiségzavart megzenésítették. Ez a lemez, amit joggal tartanak Robert Smith élete főművének, valami furcsa középút az érfelvagdosós gruftizene és a Pink Floyd-féle elszállás között. Nagyjából azt az életérzést hozza, amikor az ember (harminc körül általában) először ébred tudatára, hogy a világon minden mulandó. Mivel ezt a blogot nem kjúrosok olvassák, nem terhellek titeket a komolyabb ópuszokkal, viszont hallgassátok meg az album egyetlen vicces dalát. Íme:

The Cure - Lullaby / Altatódal

cukrozott lábakon eljön a pókember / puhán, a naplemente árnyékában / gyönyörű halottak ablakai alatt lopakodik / és keresi az ágyban reszkető áldozatot / a rettegés összegyűlik a homályban, és... / hirtelen! / megmozdul valami a szoba sarkában / nem tehetek semmit / rettegve felfogom / hogy a pókember ma engem esz meg vacsorára / halkan nevetve a fejét rázza / közelebb oson, egészen az ágy végéhez / puhább, mint az árnyék, gyorsabb, mint a légy / a karjait körém fonja, nyelve a szemem előtt csapkod / "ne mozdulj, maradj nyugton, csendben, édes fiam!" / "ne küzdj, mert akkor még durvábban szeretlek" / "túl késő, hogy elmenekülj, hogy feloltsd a villanyt" / "ma éjjel, a pókember vacsorája leszel!" / úgy érzem, mintha millió szőrös, remegő lyuk enne meg / és tudom, hogy holnap, mikor felébredek / reszketek majd a hidegtől / a pókember mindig éhes...
 


máj 07 2009

hegyre fel!

Augusztusban jön az új Placebo lemez. Brian Molko állítólag dalban mondja majd el, hogy az ég kék, a fű zöld, oly gyönyörű az élet. Durva lehet, amikor ő kezd majd vidám számokat játszani. Addig is itt egy régi kedvencem, ami egyébként egy elképesztően fertelmes Kate Bush szám feldolgozása.

Placebo - Running up that Hill / Fel a hegyre

ez nem fáj nekem / akarod érezni, hogy milyen? / akarod tudni, hogy ez nem fáj nekem? / elmondjam, hogy milyen üzletet kötöttem istennel? / felszaladsz a hegyre / te és én, felszaladunk arra a hegyre / bárcsak üzletet köthetnék istennel / hogy cseréljünk helyet / járja ő ezt az utat / rohanjon ő a hegyre / másszon ő a ház tetejére / ó bárcsak... / nem akarsz engem bántani / de nézd, milyen mélyre ment ez a golyó / akaratlanul is szétszakítalak / vihar van a szívünkben, édes / mennyi gyűlölet kell, hogy szeressünk? / mondd, mi még számítunk egymásnak, ugye? / felszaladsz a hegyre / te és én, felszaladunk arra a hegyre / te és én, nem leszünk többé boldogtalanok / bárcsak üzletet köthetnék istennel / hogy cseréljünk helyet / járja ő ezt az utat / rohanjon ő a hegyre / másszon ő a ház tetejére / ó bárcsak... / gyerünk bébi, gyerünk, gyerünk bébi! / hadd lopjam el tőled ezt a pillanatot / gyerünk angyal, gyerünk, gyerünk drága! / mutassuk meg, mit tudunk / bárcsak üzletet köthetnék istennel / hogy cseréljünk helyet / járja ő ezt az utat / rohanjon ő a hegyre / másszon ő a ház tetejére / ó bárcsak... /

(a gitáros gyerek néha belenyüsszög a mikrofonba, hogy u-ú-u-ú, de azt nem tudtam lefordítani sajna)

 


ápr 12 2009

fauna (frissítve)

Lehet, hogy sokakban egy világot fogok lerombolni ezzel a poszttal, de el kell mondanom az igazat. Mondhatni kötelességem. A Jégkorszakból ismert motkányról van szó. A napokban megdönthetetlen bizonyítékot találtam rá, hogy az ő meséje csúf véget ért. Sok kaland, rohangálás és idegeskedés után szerencsésen átvészelte az olvadást, az őskort, sőt még a spanyol inkvizíciót is megúszta. A tizennyolcadik század közepe felé identitás problémák léptek fel nála, és a makkot dióra cserélte, de ezen kívül nem történt semmi említésre méltó. A gazdasági válság felkészülten érte, ezért nem került adósságspirálba, a világháborúk során pedig csak apró horzsolásokat szedett össze. Eljött az ezredforduló, és ő még mindig a diót hajszolta, de közben kissé elbízta magát. Mivel ilyen szép kort megért, azt hitte, hogy most már túl fogja élni az emberiséget, egyfajta űbermotkánynak képzelte magát. Egyre kevésbé törődött a veszéllyel, és amikor a micsodája begurult cégünk traktorgumiszállító gépjárművébe, ostoba módon utána mászott. Azt gondolta, hogy majd ráharap a motorházfedél alá szorult dióra, a farkával meg kiakasztja a zárat, csak éppen nem számolt az évtizedes rozsdával, úgyhogy minden erőfeszítése kudarcot vallott. Ott pusztult el szerencsétlen.
    Cégünk filozófiája szerint az autónak csak az ajtaját és a tanksapkáját szabad néha kinyitni. A motorházfedél olyan, mint a hetedik szoba, mivel a karbantartást és az olajcserét tiltott vudu szertartásnak minősítette a menedzsment. Ezért sosem jöttünk volna rá a dologra, de a szellőzőből olyan szinten jött a dögszag, hogy a vezérigazgató ideiglenesen feloldotta az átkot, és egy csavarhúzó meg egy kalapács segítségével feltárult a titkok kamrája.
    Íme, a motkány földi maradványai:

    Show must go on. Na kivel találkoztam a kilencker kellős közepén?

Ápdét!

    Kicseréltem a videót, most már meg lehet nézni. Azért nem engedte lejátszani a youtube, mert úgy éreztem, a patkányrandihoz minimum egy Beautyful Day dukál, de kiszúrta a buzgómócsing algoritmusuk, hogy ez jogvédett tartalom. Sebaj, raktam be helyette langyi popzenét a nyolcvanas évekből, erre már biztos nem emlékszik senki.


ápr 06 2009

rossz

A Depeche Mode új lemezzel jön ki áprilisban. Egy dalt már nyomnak is róla a rádiók. Remélem az egész ennyire "rossz" lesz. A fordítás ingyen volt, nem beszólogatni, hogy az igeidők meg az átértelmezés, és hasonlók. Kösszö'mszépen!:)

Depeche Mode: Wrong / Rossz

rossz csillagzat alatt születtem / egy rossz házban / rossz hatalommal / rossz útra tértem / ami rossz irányba vezetett / rosszkor voltam rossz helyen / rossz okból / és a rossz vers / a rossz hét rossz napján / rosszul használtam a rossz módszert / rossz / rossz / túl régóta rossz / valami rossz vegyszer folyik az ereimben / valami eredendően rossz bennem / a rossz gének rossz keveréke / rossz eszközökkel értem el a rossz befejezést / ez egy rossz terv volt / rossz kezekben / a rossz ember rossz teóriája / rosszul csengő rossz hazugságok / a rossz kérdésekre adott rossz válaszok / rossz / rossz / túl régóta rossz / rossz zászló alatt meneteltem / a rossz csőcselékkel / megrészegít a rossz energia / mindig rosszat cselekedni / a rossz minőségű rossz jelek / a rossz könyv rossz oldalát olvastam / rosszul léptem minden rossz éjszakán / rossz dallamot játszottam, míg jól nem szólt, igen / rossz / rossz / túl régóta rossz / rossz csillagzat alatt születtem / egy rossz házban / rossz hatalommal / rossz útra tértem / ami rossz irányba vezetett / rosszkor voltam rossz helyen / rossz okból / és a rossz vers / a rossz hét rossz napján / rosszul használtam a rossz módszert / rossz... (PUFF! NÍNÓ-NÍNÓ)


már 25 2009

pina edda sex*

Próbálok átvágni a Boráros téren, amikor egy hajléktalan kielőz jobbról. Gyűrött újságot szorongat, pulóverén gyanús foltok, az arcát pedig ritka randa rohadások ékesítik. A jótékony közönybe menekülnék, amikor felismerem, hogy ez az Őz.
    AZ ŐZ.
    - Szia Zsolti! - mondom. - Hát elég szarul nézel ki...
    - Ferikém, te is szarul nézel ki - vág vissza egyből. - Én egyébként is csak most kezdek igazán jól kinézni. Most is épp megyek a csajomhoz, meg írom az új könyvemet. Ha leadom, másfél millát kapok érte, az meg nem elég egy évig? Hát de...
    - Igen? - persze csóválom a fejem közben, mire otthagy, a pizzaárus csajhoz lép, hogy adjon neki egy kistüskét** a pult alól. Azt hiszem, hogy újabb öt évig nem találkozunk, de a villamosmegállóban utolér. Dől belőle a szöveg, hogy újra van Vidámpark, és nagyon jó nőt szedett össze és innen rendben lesz minden, csak volt majd' egy évtizednyi fennakadás. Mielőtt záródnak az ajtók, telefonszámot cserélünk, én pedig hazaballagok és elkezdem írni Őz Zsolt nekrológját, Az ember, aki nem halt meg időben címmel.

* nézd meg a videót, majd rájössz
**üveges, féldecis rövidital


    1995-ben a barátaimmal nyitottunk egy rockkocsmát. Illetve valamit, amiről azt gondoltuk, hogy ilyen egy rockkocsma. Fesztiválokon kerestünk zenekarokat, akiket próbáltunk megdumálni, hogy kicsi forintért játsszanak nálunk. Így botlottunk bele a Vidámpark nevű formációba. Nastasja Kinskiről énekeltek egy fergeteges számot, a frontember pedig egy az egyben úgy nézett ki, mint Garfield a macska, fél liter tömény után.
    Már akkor legendák keringtek az Őzről, hogy két nap alatt ivott el negyvenkétezer forintot (kilencvenötről beszélünk, amikor húszezer volt az átlagfizetés), és a kiadónak is kétszer kellett kifizetni a stúdiót, mert elkövették azt a hibát, hogy odaadták a pénzt Zsoltinak, ő meg elvitte a zenekart piálni. Valahogy lecsúszott a torkukon háromszázhúszezer, puff neki.
    Szóval megállapodtunk, hogy lejönnek játszani a Shangri-la-ba, ami össze is jött volna, ha koncertkezdés előtt fél órával nem zárja be az egész helyet a rendőrség, ugyanis semmiféle engedéllyel nem rendelkeztünk. Felnőttkoromban akkor sírtam először. Csak álltam ott, úgy éreztem vége a világnak, és akkor odajött az Őz, vállon veregetett, és mondta, hogy semmi gond Ferikém. Átmegyünk a Májuskertbe, és lenyomjuk azt a kibaszott koncertet!
    És tényleg megcsinálta. Szólt a közönségnek, hogy minden oké, csak most kicsit kimegyünk csepelre, mert ott lesz a buli. És milyen buli volt ott... tudjátok miért nem hisztizett senki, és miért nem kérték vissza a beugrót? Van erre is egy történet, elmesélem.
    Szintén a kilencvenes években voltam tanuja a következő párbeszédnek:

Valaki: Zsolti, valamit nem értek veled kapcsolatban.
Őz: Na mondjad, mit?
Valaki: Kicsi vagy, szőrös, és folyamatosan dől belőled a piaszag. Mi a fenét esznek rajtad a nők?!
Őz: Tudod... én adom nekik a rákenroll életérzést.

    Következzék most egy interjú, ami nem jöhetett volna létre, ha nincsen a Viktor, ugyanis hónapok óta pihen a gépemen, csak nem volt idegem megvágni:

    Most pedig hallgassatok meg egy számot 1989-ből. Nekem annyira a szívem csücske ez a dal, hogy képtelen vagyok jelzőket aggatni rá. Felesleges is. Nem mindenhol érthető, de a folytatásban megtaláljátok a teljes szöveget.

    Ugatha Christie: Csak lassan


feb 01 2009

a hangok aszonták, hogy...

Kedvenc zenekarom, a The Cure még tavaly új lemezt jelentetett meg. Erről itt sok szó nem esett, többek közt azért, mert egy komplett albumfordítás is készül, és egyszerre szeretném posztolni az ajánlóval. Dolgozom is ezen, de sokszor abba kell hagynom, mert komolyan megijesztenek a szövegek. Nem szeretnék belelátni annak az embernek a lelkébe, aki írta őket. Komolyan nem. Példaként itt egy kedves nyári sláger:

The Cure: Reasons why / Az okokról

nem akarom, hogy rosszul érezd magad az öngyilkosságom miatt / meg kell értened, ez egy nagy meglepetés / nem könyörgök, hogy te legyél az életem szerelme / ha megígéred, hogy senkinek sem beszélsz az okokról / épp egy levelet írok neked / jobban vagyok már... / láthatlak? / mikor? / minden fény egyszerre alszik el / igen, és hideg van újra / okold érte az időjárást / a sötétben egy pillanatra mosolyogni láttam őket, ez egészen biztos / engem hívnak / igen, hívnak engem / és átzuhanok a csillagokon / most már emlékszel? / a karjaikba zuhanok / emlékszel, hogy volt? / átzuhanok az egeken / erre emlékszel? / elmerülök a szemeikben / emlékszel arra a csókra? / nem akarlak bevonni a feláldozásomba / nincs értelme szomorkodni a másik oldal miatt / nem fogok könyörögni a halálhoz való jogomért / ha megígéred, hogy senkinek sem beszélsz az okokról / éjfélkor felhívlak / jól érzem magam... elmondhatom? / mikor? / süket a vonal, csak én beszélek / biztos madarak ülnek a a vezetéken / a csendben egy pillanatra / hallom is őket nevetni, ez egészen biztos / úgy érzem, hívnak engem / igen, engem hívnak / és átzuhanok a csillagokon / most már emlékszel? / a karjaikba zuhanok / emlékszel, hogy volt? / átzuhanok az egeken / erre emlékszel? / elmerülök a szemeikben / emlékszel arra a csókra? / "tudjuk" mondták ők / "kitartasz amellett, hogy minden elveszett" / "tudjuk" mondták ők / "megszabadulsz a félelemtől és rettegéstől" / "és mindent megértesz" / "nem lesz többé szükséged bizonyosságra" / "higgy az öröklétben" / "hogy megtaláld az igaz valóságot a gyönyörű végtelenben" / De nem akarom, hogy rosszul érezd magad az öngyilkosságom miatt / ígérd meg, hogy senkinek sem beszélsz az okokról


jan 13 2009

hevőőőnn!

Mózes a hegyen: tizennegyedik, tizenötödik, tizenhatodik, tizenhetedik, tizennyolcadik, tizenkilencedik, huszadik, huszonegyedik nap

Tényleg én is elhittem, hogy minden nap fogok írni. Téma egyébként lenne bőven, csak valahogy iszonyat időzavarba kerültem most, hogy semmi dolgom sincs. Illetve hogyne lenne, hiszen a mesék készülnek, és a Knog-os elmebetegség fordítása is a végéhez közeledik - Aran-ka, áldassék a te neved!

Találtam mára egy gyöngyszemet a nyolcvanas évekből. Mondhatni ez a korszak naiv dalköltészetének a csúcsa. Figyeljétek, ahogy a zenészek pajzánul egymásra pillantanak. Adams-bácsi a vége felé kegyetlen hamisan üvölt, viszont kiénekli a lelkét, kiénekli magából a gerincvelőt, a spermát, még a híg fost is. És ettől lesz hiteles.

Brian Adams - Heaven / Mennyország

ó, a fiatal éveinkre gondolok / minden csak rólunk szólt / fiatalok voltunk, vadak és szabadok / most már semmi sem szakíthat el tőlem / régebben csak jártuk az utat / de ennek vége már / vigyázol, hogy mindig visszatérjek / bébi, te vagy minden, amit akarok / amikor a karjaimban fekszel / az olyan, mintha a mennyországban találnám magam / és a szerelem mindaz, amire vágyom / és ezt megtaláltam a szívedben / nem nehéz észrevenni, hogy a mennyekben vagyunk / ó, csak egyszer találsz az életben valakit / aki átformálja a világod / felvidít, ha szomorú vagy / semmi sem változtathat azon, amit jelentesz nekem / ó, annyi mindent mondanék / de ölelj meg most, hiszen a szerelmünk világítja meg az utat / jó ideje vártam már / hogy bekövetkezzen valami / hogy beteljesedjen a szerelmem / most, hogy álmaink valóra váltak / jóban-rosszban, tűzön-vízen át / én melletted maradok


jan 01 2009

elbocsátó, szép üzenet

Mózes a hegyen: hetedik nap

The Cure - Exploding Boy / A szétrobbanó fiú

egy szót sem értettem abból, amit beszélsz / nem hallottam semmit / csak mondtad, amíg fel nem dagadt a nyelved / és aztán is mondtad még kicsit / tudtam, hogyha lelépek / lelépek örökre / és még csak vissza sem nézek / hát mondd magadnak, hogy újra kezdjük / mondd magadnak, hogy nincs itt a vége / mondd magadnak, hogy ez nem történhet meg / nem így / nem ma


okt 11 2008

közvetítés

Joy Division - Transmission / Közvetítés

rádió, élő közvetítés / rádió, élő közvetítés / hallgasd a csendet, had csengjen / szemek, sötétszürke lencsék űzik ell a napot / milyen jó lenne, ha az éjszakában élnénk / vak rombolást hagyva magunk után / csak egy jelre várva / és tovább léphetnénk, mintha semmi baj sem lenne / titkolva ezeket a napokat, végül mindannyian egyedül maradunk / ugyanazon a helyen, csak épp kívül az időn / a távolból érintjük meg / mindazt, ami még hátravan / táncolj, táncolj, táncolj, táncolj, táncolja a rádióra! / kiáltok majd, mikor felerősödik / azok a dolgok, amiket tanultunk, már úgyis érvényteleek / nincs ének, csak zaj, és pont ez az, amire szükségünk van, hogy egyesítsük / a szerelmet a zene ritmusával / és akár táncolhatnánk is / táncolj, táncolj, táncolj, táncolj, táncolj a rádióra!


sze 23 2008

seb

Ennek a videónak négy-öt változata kering a youtube-on. Összeszámoltam, nagyjából húszmillióan nézték meg őket, és legalább negyvenezren kommenteltek. Ez még ott is horribilis szám. Robbie Williams-től tud ennyit az Angels, amit viszont éjjel-napal nyomott az összes média. A Hurt egy Nine Inch Nails feldolgozás. Érdemes megnézni az eredetit, ha fertelmeset akartok hallani. Ajánlom továbbá Cash-papa tolmácsolásában a Personal Jesus-t is.

Johnny Cash - Hurt / Seb

ma megsebesítem magam / hogy lássam, érzek-e még valamit / a fájdalomra koncentrálok / ez most az egyetlen valóság / régi, ismerős csípés / ahogy lyukat hasít a tű / próbálom kizárni magamból / mégis mindenre emlékszem / édes barátom, hát mivé váltam? / mindenki, akit ismerek / elmegy majd végül / és mindent megkaphatnál / a szaros kis birodalmamat / de át foglak verni / meg foglak sebesíteni / a hazugok trónján ülök / töviskoronával a fejemen / tele széttört gondolatokkal / amiket képtelen vagyok összerakni / az idő mocska eltünteti az érzéseket / te valaki más lettél / én még éppen itt vagyok / hát mivé váltam, édes barátom? / mindenki, akit ismerek / elmegy majd végül / és mindent megkaphatnál / a szaros kis birodalmamat / de át foglak verni / meg foglak sebesíteni / ha újra kezdhetném / millió mérföldre innen / akkor is megőrizném magam / valahogy megtalálnám a módját


sze 06 2008

Einsturzende Neubauten - Sabrina

ez nem a haldokló nap vöröse / ez nem a vérünk vöröse / a reggeli folté a lepedőn / a cabernet sauvignon vöröse / hiába a világ összes rubinja / ez a vörös nem az a vörös / ez az arany nem Zeusz csillogó zuhatagja / nem, ez egyáltalán nem felülről jön / szabad préda, mégsem teszed rá a kezed / ez nem az az arany / ez nem olyan arany, mint az emlékek / vagy mint egy korszak, amit ugyanahhoz a névhez kötsz / ez az arany nem az az arany / bárcsak ez lenne a színed / a színed, szeretném... / ez a fekete a Malevitch-négyszög sötétje / kihűlt kohóban bámuljuk egymást / távoli csúcspont az időskálán / ez egy csillagtalan tél esti mese / nagyon jól illik hozzád / ez a fekete az a fekete / szeretném, ha ez lenne a színed / a színed, szeretném...


aug 25 2008

egyetlen

Az ember ötven éves kora körül bármit megtehet, főleg ha rockzenész. Kiadhatja a tizenharmadik tribute-albumát, simán nézhet ki úgy, mint egy ufonauta, és a szövegkörnyezetből ítélve a legteljesebb lelki nyugalommal olthatja a szomját tinilányok vérével. Juhász Előd szavaival élve: Hölgyeim és uraim! A The Cure új nagylemezzel jelentkezik. Ilyenkor két lehetőség van. Elfogyott a zseton, vagy Robert Smithnek megint mondanivalója van az emberiség számára!

The Cure - The Only One/ Egyetlen

ó szeretem, ó szeretem, ó szeretem / amit a fejemmel csinálsz / amikor felhúzol a lépcsőn és benyomsz az ágyba / ó szeretem, amit a fejemmel csinálsz / ez úgy összekutyul mindent / ó szeretem, ó szeretem, ó szeretem / amit a szívemmel csinálsz / amikor megálljt parancsolsz / aztán darabokra szaggatsz / ó szeretem, amit a szívemmel csinálsz / ez a legjobb, ó igen! / ó szeretem, ó szeretem, ó szeretem / amit az ajkaimmal csinálsz / mikor belülről nyalogatsz engem / és csókot dobsz nekem / ó szeretem, amit az ajkaimmal csinálsz / ez olyan édes ott belül / ó szeretem, ó szeretem, ó szeretem / amit a csípőmmel csinálsz / amikor kívülről rám fújsz / aztán ugyanazzal a lendülettel leszopsz / ó szeretem, amit a csípőmmel csinálsz / ez tényleg ütős, ó igen! / te vagy az egyetlen, akiért sírok / az egyetlen, akit megpróbálok kielégíteni / te vagy az egyetlen, aki miatt sóhajtozom / az egyetlen, akiért meghalnék, hogy megszorongathassam / és napról napra jobbá válik, ahogy játszom veled / csuda egy dolog ez / napról napra gázosabbá válik, azt mondom / ez olyan szélsőséges / igen, és napról napra nedvesebb lesz / ahogy itt maradok veled, mint egy álomban / ó szeretem, ó szeretem, ó szeretem / amit a bőrömmel csinálsz / ahogy magadra kapsz és belém csúszol / ó szeretem, amit a bőrömmel csinálsz / ettől teljesen elpirulok / ó szeretem, ó szeretem, ó szeretem / amit a csontjaimmal csinálsz / amikor elcsúsztatsz / és hazakúsztatsz engem / ó szeretem, amit a csontjaimmal csinálsz / ez a zúzás, ó igen! / te vagy az egyetlen, akiért sírok / az egyetlen, akit megpróbálok kielégíteni / te vagy az egyetlen, aki miatt sóhajtozom / az egyetlen, akiért meghalnék, hogy megszorongathassam / egyre ködösebb lesz az egész, ahogy billegek veled / csuda egy dolog ez / egyre elképesztőbb veled minden játék, azt mondom / ez olyan szélsőséges / igen, napról napra őrültebb lesz / ahogy itt maradok veled, mint egy álomban / ó szeretem, ó szeretem, ó szeretem / mindazt, amit csinálsz velem


aug 06 2008

köszönöm!

Alanis Morissette - Thank U! / Köszönöm!

mi lenne, ha nem nyomnám állandóan ezeket a gyógyszereket? / mi lenne, ha abbahagynám az evést, amikor már tele vagyok? / hogy is van azokkal, akiket az orruknál fogva vezetnek? / mi a helyzet ezzel az örökké csalóka hírnévvel? / köszönöm, India! / köszönöm, rettegés! / köszönöm, kiábrándulás! / köszönöm gyengeség! / köszönöm, következmény! / köszönöm, köszönöm! / köszönöm, hallgatás! / mi lenne, ha nem hibáztatnálak téged mindenért? / mi lenne, ha csak egyszer élvezném a pillanatot? / milyen jó is azt érezni, hogy végül megbocsátok neked / mi lenne, ha egyszerre mindenkinek fájdalmat okoznék? / a pillanat... eleresztem, ami előidézte / a pillanat... többet kaptam, mint amennyit kezelni tudnék / a pillanat... átugrom, ami előidézte / a pillanat... – hoppá! – földet értem! / mi lenne, ha nem lennék többé mazochista? / mi lenne, ha eszembe jutna, mire tanítottál? / mi lenne, ha egyszerűen beintenék, amikor bámulsz? / mi lenne, ha nem tenném egyenlővé a halált a véggel? / köszönöm, India! / köszönöm, rettegés! / köszönöm, kiábrándulás! / köszönöm gyengeség! / köszönöm, következmény! / köszönöm, köszönöm! / köszönöm, hallgatás!


júl 16 2008

Bárcsak itt lennél

Pink Floyd - Wish you were here / Bárcsak itt lennél

nos, tényleg azt hiszed, hogy mesélhetsz a mennyországról, miközben a pokol tornácán ücsörögsz? / tiszta kék égről, fájdalomtól görnyedve? / mesélhetsz zöld mezőről, a hideg acélkorlát mögül? / mosolyról a gyászfátyol alól? / azt hiszed, mesélhetsz? / megszereztek téged is, hogy kísértetekért áruld el hőseid? / forró hamut fákért? / forró levegőt jeges szélért? / rideg kényelmet a változásért? / s tényleg odalett a bajtársi kötelesség? / inkább rácsok mögött lennél falkavezér? / bárcsak, bárcsak itt lennél / nem vagyunk mi mások, csupán két elveszett lélek / akik egy akváriumban kergetőznek / évről évre újra átvágunk azon az öreg réten / s mire akadtunk végül, mire? / csak ugyanazon régi félelmekre / bárcsak itt lennél…


ápr 20 2008

Magna Cum Laude - Vidéki Sanzon

 

ápr 17 2008

Alphaville - Fallen Angel



Bukott angyal

hallottam azokat a hangokat a rádióban / aztán kikapcsoltam, mert arra kért / ő egy nyomozó / olyan, mint egy vitorlás hajó / tudod, senki sem mondta, hogy mindannyian egyedül leszünk / a barátom elhagyott valahol / a vörös fények zónájában / te tudod / azt mondta: láttam mély titkaid, fiam / ahogy megcsillantak a szemeidben / azt mondtam: akarlak, kislány /azt mondtam: kívánlak / azt mondtam: sosem éreztem ilyet ezelőtt / ő, mint egy merénylő / aki szívembe döfi kését / de meg többért könyörgöm / azt mondta: a tested akarom / azt mondta: a lelkedre vagyom / azt mondta: ezt egy bukott angyal teszi / ő sosem hagy el / ő egy megszálló / egy másik világból / és egyre többért könyörgöm / felemelő érzés, ahogy késével megsebez / tüzet gyújt széteső életembe / nincs menekvés a titokzatosságából / aztán édes idegen csókjaival illet / azt mondja: tudom, hogy tetszeni fog / aztán mellém áll / azt mondja: csak hagyd, hogy ez a ritmus / átjárja a tested, kedves / és aztán / újra és újra megteszi / vadászik ram / az idők végéig


ápr 05 2008

Joy Division - A new dawn fades



Új hajnal hasad

változik a sebesség, változik a stílus / változik a színhely, megbánás nélkül / egy esély, hogy bámulj, nézz a messzeségbe / bár most még lefoglal, hamarosan elfelejted / különböző színek, különböző árnyalatok / minden elkövetett hibáért / vállalom a felelősséget / céltalanul oly nyilvánvalóan látszik / egy töltött fegyver nem szabadít meg / nos, ezt mondod te… / iszunk valamit és szórakozni megyünk / egy dühös hang, és egy aki felkiált / mindent neked adunk, még többet is / túl sok a feszültség, többet nem bírok / jártam vízen, futottam át tűzön / úgy tűnik többé nem érzek semmit / én voltam - magamat kerestem / valami többet remélve / én - nézz most rám / valami mást remélve


már 30 2008

ennél nincs kevesebb!



A dark wave fejedelme, a legöregebb emós találkozik az egychipes, ámde igen édesss szőke kislánnyal, és erősen megörülnek egymásnak. Két menet közt hozták össze ezt a dalt, egész biztos vagyok benne.

The Cure - Just Say Yes/ Csak mondj igent

mondd, hogy ez az / ne mondd, hogy talán / ne mondd, hogy nem / mondd, hogy ez az / ne mondd, hogy megállj / ne mondd, hogy lassan / mondd, hogy ez az / ne mondd, hogy legközelebb / ne mondd, hogy mikor / mondd, hogy ez az / ne mondd, hogy később / nem, ne mondd, hogy majd akkor… / csak mondj igent! tedd meg most! / engedd el magad / csak ugrálj figyelmetlenül / vagy sohasem tudod meg / hogy szereted / hogy tényleg szeretnéd / ha szereted / tényleg szeretnéd / ó, gyerünk és szeresd! / igen, ez az / ne légy óvatos / ne hezitálj / ez az / ne játssz biztonságosan / ne hűtsd le / igen, ez az / ne rágódj rajta / nem, ne járd körbe hatszor / ez az / ne csak nézz és várj / ne próbáld megérteni / csak mondj igent! tedd meg most! / engedd el magad / csak ugrálj, ne bámészkodj / vagy sohasem tudod meg / hogy szereted / hogy tényleg szeretnéd / szóval ne mondd nekem / hogy majd minden elromlik / nem, ne mondd nekem / hogy minden el lesz cseszve / ó, ne mondd nekem / hogy az egész csak időpocsékolás / mondd, oui! si! sim! da! ja! yow! yes! kylla! / csak mondj igent!


már 23 2008

a nullánál is kevesebb


Lady Pank - Mniej niż zero / a nullánál is kevesebb

talán azt hiszed, hogy többet jelentesz / csak mert eszed van, kedved és két kezed / s helyedet a földön / a kitűnő érettségi jelöli ki / van akinek - és ez nem vicc / az értéked a nullánál is kevesebb / a nullánál is kevesebb / a nullánál is kevesebb / a nullánál is kevesebb / hivatásos sorskreálók / zenei és tömegspecialisták / megtalálják a módját hogy két vállra fektessenek / ha akarod, ha nem / bár a fizikának ellentmond / íme a szöveg / az értéked a nullánál is kevesebb / a nullánál is kevesebb / a nullánál is kevesebb / a nullánál is kevesebb / talán azt hiszed, hogy többet jelentesz / csak mert eszed van, kedved és két kezed / s helyedet a földön / a kitűnő érettségi jelöli ki / van akinek - és ez nem vicc / az értéked a nullánál is kevesebb / a nullánál is kevesebb / a nullánál is kevesebb / a nullánál is kevesebb…


már 19 2008

a fények, a fények...


Jon and Vangelis - I'll find my way home / valahogy hazatalálok

azt kérded, hol kezdődött? / tényleg felemésztettek a bűneim? / azt kérded, hol buktam el? / azt felelem, nem árulhatom el / de ha a lelkem odalenne / nem látnám, mi áll közel hozzá / ne kérdezd, nem vagyok egyedül / valahogy majd csak hazatalálok / keljen a napom keleten/ legyen békében a szívem / és ha megkérded, mikor / azt mondom, ez a történet a végén kezdődik / jól tudod, hogy a szabadságvágyad / megegyezik titokban a szerelemmel / és a beszéd kifordítja az imádat / valahogy úgy érzed, ott vagy / a barátod szorosan melletted / és távoli ősi nyelven beszél / egy évszak kívánsága valóra válik / minden évszak veled kezdődik / egy világból jövünk mindannyian / egy világot olvasztunk eggyé / csak fogd a kezem és ott vagyunk / valahogy elindulunk valamerre / valahogy elindulunk valamerre… / azt kérded, hol kezdődött? / tényleg felemésztettek a bűneim? / azt kérded, hol buktam el? / azt felelem, nem árulhatom el / de ha a lelkem erős / tudom, nem tarthat soká / nincsenek kérdések, nem vagyok egyedül / valahogy majd csak hazatalálok / valahogy majd csak hazatalálok / valahogy majd csak hazatalálok / valahogy majd csak hazatalálok


már 07 2008

tessék, a világ legszebb szerelemes dala


The Cure - Siamese Twins / Sziámi Ikrek

én választottam ezt az örökkévalóságot / mint a bukott angyalok / a világ eltűnt / a tűzbe nevetve / ez mindig ilyen? / hús, vér, és az első csók / az első színek / az első csók / együtt vonaglottunk a vörös fény alatt / ördögi mosoly / sziámi ikrek / a lány az ablakból egy órán keresztül bámult engem / aztán minden szétesett / darabokra tört bennem / szétesett / a falak és a mennyezet mozognak az időben / nyomj egy pengét a kezembe / lassan fel a lépcsőn / és be a szobába / ez mindig ilyen? / a zsebemben táncolva / férgek rágják a bőröm / a lány izzik és növekszik / kitárt karokkal / a lábait körém fonja / reggel sírtam / hagyj meghalni / nem emlékszel a hangomra / elmentem és megöregedtem / sosem beszélsz /sosem mosolygunk / üvöltök: semmi vagy / nincs már szükségem rád, semmi vagy / halványul és pörög / énekeld hangosan: mind meghalunk, a tűzbe nevetve / ez mindig ilyen? / ez mindig ilyen? / ez mindig ilyen?


süti beállítások módosítása