jan 10 2009

a nő, akivel élek

Mózes a hegyen: tizenharmadik nap

A nő, akivel élek, egyszerűen unalmas. Ha nem szépítkezik éppen, akkor alszik.

A nő, akivel élek, kicsinál engem anyagilag. Csak olyan ajándékot hajlandó elfogadni, amit minimum aranyárban mérnek. A földi halandók számára is megfizethető dolgokat méltóságon alulinak érzi. Természetesen dolgozni azt nem hajlandó.

A nő, akivel élek, levegőnek néz engem. Kivétel, ha éppen akar valamit, mert akkor úgy törleszkedik, mintha én lennék az atyaúristen. Egészen addig tart ez a nagy szerelem, amíg engedek, utána megint úgy csinál, mintha a világon se lennék. És mindig bedőlök neki. Újra és újra.

A nő, akivel élek, állandóan elutasítja a közeledésemet. Bezzeg ha őrá tör a három perces szeretetroham, azonnal álljak rendelkezésére!

A nő, akivel élek, elvárja tőlem, hogy őt, csak is őt szeressem, pedig egy ordas nagy kurva. Az még hagyján, hogy a hátam mögött megcsal, de képes idegenekkel flörtölni a szemem láttára!

A nő, akivel élek, annyira ostoba, hogy aki nála sötétebb, az már a sarokba szarik.

A nő, akivel élek, nagyon szép. Százezer ok ellenében ez az egy, ami miatt nem rúgom ki. Amikor felkelek reggel, és látom, hogy mellettem szuszog az ágyban, mindent megbocsátok neki.

ÍME A NŐ, akivel élek! :)