Augusztusban jön az új Placebo lemez. Brian Molko állítólag dalban mondja majd el, hogy az ég kék, a fű zöld, oly gyönyörű az élet. Durva lehet, amikor ő kezd majd vidám számokat játszani. Addig is itt egy régi kedvencem, ami egyébként egy elképesztően fertelmes Kate Bush szám feldolgozása.
Placebo - Running up that Hill / Fel a hegyre
ez nem fáj nekem / akarod érezni, hogy milyen? / akarod tudni, hogy ez nem fáj nekem? / elmondjam, hogy milyen üzletet kötöttem istennel? / felszaladsz a hegyre / te és én, felszaladunk arra a hegyre / bárcsak üzletet köthetnék istennel / hogy cseréljünk helyet / járja ő ezt az utat / rohanjon ő a hegyre / másszon ő a ház tetejére / ó bárcsak... / nem akarsz engem bántani / de nézd, milyen mélyre ment ez a golyó / akaratlanul is szétszakítalak / vihar van a szívünkben, édes / mennyi gyűlölet kell, hogy szeressünk? / mondd, mi még számítunk egymásnak, ugye? / felszaladsz a hegyre / te és én, felszaladunk arra a hegyre / te és én, nem leszünk többé boldogtalanok / bárcsak üzletet köthetnék istennel / hogy cseréljünk helyet / járja ő ezt az utat / rohanjon ő a hegyre / másszon ő a ház tetejére / ó bárcsak... / gyerünk bébi, gyerünk, gyerünk bébi! / hadd lopjam el tőled ezt a pillanatot / gyerünk angyal, gyerünk, gyerünk drága! / mutassuk meg, mit tudunk / bárcsak üzletet köthetnék istennel / hogy cseréljünk helyet / járja ő ezt az utat / rohanjon ő a hegyre / másszon ő a ház tetejére / ó bárcsak... /
(a gitáros gyerek néha belenyüsszög a mikrofonba, hogy u-ú-u-ú, de azt nem tudtam lefordítani sajna)