Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
sze 26 2008

jellemző

Ő: Szívesen csinálnék kisvakondot, Vespán...
Én: Hát izé, Vespán éppen lehet csinálni, de... kisvakondot?!
Ő: Jaj, nem úgy! Megfesteném.
Én: Ó!

(csak tessék, nekem már sikerült!)

 


sze 24 2008

control

Lefogadtam volna az acélbetétes jettámba, hogy ezt a filmet nem játsszák majd a hazai mozik. Szerencsére nem voltam ilyen felelőtlen, így megmenekültem attól, hogy párducmintás mamuszban menjek legközelebb a depesmód klubba. A cím ne tévesszen meg senkit, ez nem a magyar metrófilm angol változata, hanem egy zenekar története, mely nem más, mint a Joy Division. Mivel ezt a blogot főleg nálam fiatalabbak olvassák - símogatta meg szakállát a bölcs öregember -, ejtenék néhány szót a Gyönyör Részlegről:
    A Joy Division 1978-ban alakult a manchesteri Warsaw nevű formációból. A történetnek 1980 július 24-én lett vége, amikor Ian Curtis, az énekes felkötötte magát. Két stúdióalbumot adtak ki, mellesleg kitaláltak néhány olyan lényegtelen dolgot, mind a New Wave, a Dark Wave, és a nyolcvanas éveket meghatározó popzene. A Dead Can Dance, a The Cure, sőt még a Pet Shop Boys is elmondhatja magáról, hogy egyenesen a Joy Division segge lukából pottyantak elő.
    Kezdetben sima punkzenével próbálkoztak, majd lassulni kezdett a ritmus, és letisztult a hangzás, de emellett megtartották a minimalista, egyszerű szerkezet. A legtöbb dal két, vagy három akkordból áll. Bután dörmög a basszus, prüntyög rá valamit a gitáros, Ian Curtis meg dünnyög, mikor épp nem torkaszakadtából üvölt. Egyszerre garázszene ez, meg valami hatalmas dolog, ami nem sötét rockkocsmába való, hanem templomba. Egy professzionálisan gimnazista hangzású zenekarban éneklő barátom mondta egyszer, hogy amit a Joy Division csinál, az nem művészet.
    Az maga az aktus.

    Néhány érdekesség: a koncentrációs táborokban lévő kupikat hívták gyönyör részlegnek, innen a zenekar neve. A plakátokon és szórólapokon rendszeresen szerepeltettek katonákat, és a fasizmust idéző jelképeket. Emiatt elég sok támadás érte őket, pedig nagyon keveset politizáltak a dalokban, és akkor is inkább valami munkásmozgalmi dumát nyomtak. Ian Curtis igen furcsán táncolt a színpadon, és erre néha rásegítettek az epilepsziás rohamai is. Az énekes halála után egy évvel újra összeálltak a tagok, és megalapították a New Ordert. Ez (azt hiszem) a mai napig is működik, de megmaradt b-kategóriás popzenekarnak.
    Nézzétek meg a filmet. Néhány háttéranyag:

trailer magyarul
trailer angolul
magyar Joy Division oldal
wikipédia (angolul)
a film honlapja


sze 23 2008

Magna Cum Laude után szabadon

X: Megcsaltál!
Y: Éééén?! Dehogy!
X: Tudom ám, hogy megfektetted azt a nagymellű szőkét!
Y: Az nem megcsalás.
X: Hát mi?
Y: Gondatlanságból elkövetett emberölelés.

innen loptam a poént


süti beállítások módosítása