Emese igen rafinált nő(nek hiszi magát), például a Tündérgyári munkásfelvételkor alkalmazott megfelelőségi szűrőn úgy próbált átslisszolni, hogy ezt a valahonnan letöltött képet lobogtatta virtuálisan, amit saját állítása szerint a Deák téren osztogattak, vagy ott fényképezte, már nem lehet tudni, mert be volt nyomva kissé.Hiába rázta a seggét miniszoknyában, hiába mutogatta a szerinte rózsaszín, szerintünk narancssárga körmeit, senki sem dőlt be neki, sőt még a kapualjba sem kísérte el a jegyzőkönyvért felelős segédírnok, de tényleg. A bizottság hosszas és folyamatos nyomása alatt végül sikerült kiizadni magából egy épkézláb, ám kicsit beborult tündért, íme:
Amikor a következő műalkotását elemezte, persze ismételten át akart rázni minket. Teljesen nyilvánvalóan látszik, hogy ez a tündér könnycseppbe zárva zuhan éppen lefelé, de ő váltig állította, hogy ez egy gyertyaláng, aminek következtében a vektor fordított előjellel értendő. A kompozíció ilyen durva félreértelmezése pavlovi reflexként indította el a felvételi helyiségben található kétkazettás rádiósmagnót, a Kispál és a Borz, Emese most már indul a buszod, kezdetű nótájánál. A hölgy álnoksága azonban mindennél határtalanabbnak bizonyult. Miután a bizottság jóindulata és főleg szánalma jeléül állást ajánlott neki cégünk altesti divíziójában, elszabadította a retiküljében rejtegetett, Ubul névre hallgató vehemens csigáját, aki rögtön megrontotta a tündérgyártásban egyébként nélkülözhetetlen katicabogarakat, akik azóta csak régi NDK-s pornófilmeket hajlandóak nézni, a munkával meg nem törődnek kicsit sem. Döntsék el, hogy mit érdemel az ilyen!
És amint már bizonyára jól tudják, a feldolgozandó tündéreket erre az e-mail címre kérjük: b.lotterfeld (kukac) gmail (pont) com. Legyen ön is a munkásosztály hőse! A dolgozó népért, a hazáért, előre! Rendületlenül!
