feb 16 2008

mese egy asszonyról és a virágokról

Volt egyszer egy asszony, aki folyton csodálkozott. Ha bármi érdekes történt a világban, összecsapta a kezét.
    – Nahát! – kiáltotta, és elkerekedtek gyönyörű szemei.
    Kertje is volt azonkívül annak az asszonynak, ahol csodaszép virágokat termesztett. Sokszor átmásztam a kerítésen és összeloptam egy csokorra valót. Nem adtam én azt oda senkinek, hanem otthon nézegettem és szaglásztam, ha utolért a szomorúság.
Egyszer, ahogy járom a mezőt, elébem került egy virág, olyan amilyet még sohasem láttam. Féltem leszakítani, ezért kiástam gyökerestül, és elvittem annak az asszonynak.
    – Tessék – mondtam neki –, ezt az ellopott virágokért hoztam cserébe.
    Erre összecsapta kezét.
    – Nahát! – kiáltotta, és elkerekedtek gyönyörű szemei. – Pedig én azt hittem, hogy ajándékba adtam őket!

(a bejegyzés eredeti dátuma: 2006.04.14.)


A bejegyzés trackback címe:

https://tundergyar.blog.hu/api/trackback/id/tr47341355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.