Túl vagyunk a második könyv szindrómán. Várható volt persze, hogy valami történni fog (lásd az előző írást), mivel ez így nem mehetett tovább. Ilyenkor szoktak az emberek hirtelen elkezdeni konditerembe járni, alkoholizmusba fordulni, frappánsan vonat elé ugrani, az élelmesebbek pedig vallást alapítanak. Én megfogtam egy sátrat, és kiköltöztem az erdőbe három hónapra. Kíváncsi voltam, hogy elég-e ennyi idő egy könyv megírásához, ha az ember az életben maradáson kívül mással nem foglalkozik? Elég. [Nem elég. Ez egy két évvel ezelőtti bejegyzés, de az a könyv még mindig csak ötszázezer karakternyi szöveg, és nem regény] Ez volt életemnek az egyetlen hosszabb szakasza, amikor naplót vezettem. Ha végeztem a begépeléssel, feltöltöm ide, ami ebből publikus.(a bejegyzés eredeti dátuma: 2006.08.18.)
