Kitöltöttem az SZDSZ kérdőívét, mer' azt hittem, liberális vagyok. Hetvenvalahány százalékban egyeztek is az elképzeléseink, de a maradékon annyira felidegesítettem magam, hogy le kellett vezetnem a feszültséget egy ingyenes újságokat áruló hajléktalanon. Elvettem a lapot, és fizetés nélkül távoztam.
Kedves szadesz, komolyan el akarod velem hitetni, hogy az eutanázia nem ellentétes az orvosi esküvel?! Én is inkább méltósággal halnék meg, mint hetekig agonizálva, de az ezzel járó procedúrát nem varrhatjátok az orvosok nyakába. Ha legális eutanáziát akartok, ám legyen. Viszont nem várhatod el egy kezelőorvostól, aki küzdött valakinek az életéért, hogy beadja az injekciót. Vagy arra a kis időre behívjátok az éjszaki ügyeletest? Nem tudom pontosan, hogy csinálják Hollandiában, de erre a feladatra olyan megfelelően képzett embereket kéne találni, akik napközben nem mások gyógyításával foglalkoznak.
A másik téma, amin felhúztam magam, a homoszexuálisok jogaival kapcsolatos. Tényleg nagy szabadság van, meg mindenki csináljon azt, amit akar. Az állam ne szóljon bele, hogy én kit, és milyen módon szeretek. Viszont jogos-e egy homoszexuális párnak államilag támogatott lakáshitelt adni? Vehetnek majd igénybe olyan kedvezményeket, amiket most a családoknak nyújtanak? Ez kicsit érdekes lenne, mert a támogatást, és az adókedvezményt nem a két szép szemünkért kapjuk. Az állam elsősorban azért áll a családok mögé, hogy legyen hova megszületniük a gyerekeknek. Ezek a gyerekek meg szépen felcseperednek, dolgozni kezdenek, adót fizetnek, és nem omlik össze a TB.
Aki pedig nem tud gyereket produkálni, az fogadja el, hogy pár dologból kimarad. Nem azért, mert más, hanem azért, mert ez így igazságos.
(a bejegyzés eredeti dátuma: 2005.03.31.)
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.