dec 04 2009

a banki ügyintéző esete a hétlábú pókkal

Ezt a zseniális levélváltást egy angol nyelvű blogon találtam*, forrás itt. Válságmenedzsment felsőfokon: Ha szorongatnak a hitelezőid, rajzolj nekik valami szépet!

Feladó: Jane Gilles
Címzett: David Thorne
Tárgy: Lejárt számlatartozás

Kedves David,

Cégünk nyilvántartása szerint önnek 233,95 dollár lejárt számlatartozása van. Ha már befizette az összeget, kérem vegye fel velünk a kapcsolatot hét napon belül, és igazolja a tranzakciót.

Tisztelettel, Jane Gilles



Feladó: David Thorne
Címzett: Jane Gilles
Tárgy: Re: Lejárt számlatartozás

Kedves Jane!

Pénzem az momentán nincs, ezért küldök önöknek egy pókot ábrázoló rajzot. A grafika értékét 233,95 dollárra becsülöm. Remélem ez így megfelel önöknek.

Üdv, David




nov 06 2009

a képmutatásról

Feltöltöttem a youtube-ra egy régi számot a nyolcvanas évekből. Sejtettem én, hogy kiszúrja a rendszer a jogvédett tartalmat, így is lett. A következő levelet kaptam:

Dear blotterfeld,

Your video, Pet Shop Boys - Suburbia, may have content that is owned or licensed by EMI.

No action is required on your part; however, if you are interested in learning how this affects your video, please visit the Content ID Matches section of your account for more information.

Sincerely,
- The YouTube Team

Ez magyarra nagyjából így fordítható:

Kedves Bojci!

A Pet Shop Boys szám, amit feltöltöttél, az nem a tiéd, hamem az EMI lemezkiadó tulajdona.

De semmi gond, szarj bele magasból. Mi is azt tesszük!

Üdv:

Youtube


okt 20 2009

a legkisebb is számít

Minden alkalommal megesküszöm égre-földre, hogy soha többé nem megyek be a teszkóba, aztán megfeledkezem a fogadalmamról, és megszívom újra. Azért lehet talán, mert megvan nálam is az az egyedül (súlyosabb esetben macskával) élő férfiakra jellemző kényszerképzet, hogy zoknit meg alsónadrágot kizárólag hipermarketben árulnak. Bedobálom a bevásárlókocsiba a rongycsomókat, aztán nézem, hogy milyen szánalmas ez, és megy rá még két tálca sör, persze csak azért, nehogy kilógjak a tömegből. Gyűlölöm az egészet, ugyanúgy, ahogy az alkalmazottak gyűlölnek engem. A biztonsági őrökről külön tanulmányt lehetne írni. A cég szlogenjének szellemében egy olyan sincs köztük, akinek a magassága meghaladja az egy méter hatvan centit. Ránézésre olyan csávók, akik ha bemennek egy kocsmába, egész biztosan nem ússzák meg pofon nélkül. Nem gonoszságból, hanem unalomból veri agyon az ember az ilyet, mert olcsóbb időtöltés a csocsózásnál és tartalmasabb a politikai eszmecserénél. Én azt szoktam csinálni, hogy hátulról sunyin rátolom a bevásárlókocsit a bodrira, majd valami halál megalázó módon elnézést kérek, nagyjából így: Boccsssánatt!
    Legutóbb meg az volt, hogy kifogtam a leglassabban haladó sort. A pénztáros folyamatosan szívott a nyomtatóval, ami negyven perc elteltével, éppen akkor exitált, amikor kipakoltam a cuccaimat. Telefonálgatott, nyomogatta a gombokat, de nem történt semmi. Megkérdeztem tőle, hogy mennyi ideig tart ez a dolog, erre odavetette, hogy sokáig, és jobban járok, ha átállok egy másik sorba. Amikor felvetettem azt az ötletet, hogy nyitni kéne most egy pénztárat, ahol természetesen én leszek az első, a képembe röhögött, hogy ez egész biztosan nem fog megtörténni. Miért is nyitnának újat, amikor van nyitva elég, nem látom? Panaszkönyvezni nem volt időm, csak megkértem a hölgyet, hogy dugja fel magának az árut, és elindultam kifelé. Na, erre ott termett három mininindzsa, mert mit képzelek én, hogy nem fizetem ki a cuccot, amit otthagytam? Őket már simán ignoráltam, és most véglegesen és legeslegutoljára és visszavonhatatlanul és kisdobosbecsszóra megesküszöm, hogy soha többé nem vásárlok a teszkóban. Ha százér' adják csomóját a vodkának, akkor sem.

    Tegnapelőtt felhívott valamiféle Gergő, aki a snowboard-bizniszben utazik. Megkért, hogy írjak szöveget a katalógusukba, mert nagyon tetszett neki a Knog prospektus, amit az év elején fordítottam. Egyébként az ausztrálok 2010-es cuccát is én fordítom, illetve már kész van, csak még olyan kardinális kérdéseket kell tisztáznunk, hogy a lowlives az magyarul prosztó, vagy tahó inkább? Na mindegy, a snowboardos ember küldött nekem egy vérgáz szöveget, amit a grafikusuk hozott össze. Ezt kínkeserves munkával lefordítottam magyarról magyarra, másnap meg kiderült, hogy rossz fájlt küldtek, bocsibocsi. Ezen annyira felhúztam magam, hogy egy szuszra megírtam életem első teljesen önálló reklámszövegét. Tessék:


sze 06 2009

melegfront

Tegnap (szombaton) ötvennégy perc alatt jutottam el a Nyugatitól a Tűzoltó utcáig, ugyanis a rendőrség hermetikusan lezárta a belvárost a melegfelvonulás miatt. Csak azért tartott ilyen rövid ideig, mert áthágtam a létező összes közlekedési szabályt, egyirányú utcákba hajtottam be fordítva, buszsávban közlekedtem, nagyjából hét jogosítványt lőttem el közel egy óra alatt. Ez persze senkit sem érdekelt, az összes Darth Vader azzal volt elfoglalva, hogy a betyárnindzsák ne verjék agyon a résztvevőket. Lehetetlenné tették egy egész város életét, benne volt vagy százmillióba, de sikerült. Gratulálok!
    Egy ilyen felvonulásnak akkor lenne létjogosultsága, ha korszerű demokráciában élnénk, ahol a hatalom nem akarja megsemmisíteni a másként élőket, másként gondolkodókat. A rendezvény üzenete ilyenkor ennyi: Itt vagyunk, élünk, boldogok vagyunk, szevasztok! Igen ám, de nem élünk korszerű demokráciában ugyanis hiába kormányoz (vagy mit csinál) a maszop, igazából a Jobbik van hatalmon. Ezt most látványosan demonstrálták is, mert milyen ünnepség az, amit csak biztonsági őrök gyűrűjében, az emberektől elzártan lehet megtartani? Miért kellett egyáltalán? Dacból? Csak azért is megmutatjuk, hogy ki merünk menni az utcára? De igazából nem mernek kimenni az utcára, mert ha nem védik őket kordonok, Budaházy haverjai vérfürdőt rendeznek, ez egészen biztos. Magyarországon, a huszonegyedik században.
    Szégyen.
 


aug 12 2009

reméljük, hogy gratuláljak önnek a nyertes a mi worldwide business

Zseniális átverős e-mailt kaptam ma a Nemzetközi Kirajzol Számvevőszék és menedzsment, Koordinátorainak Vízumlottó Headquarterétől:

Nemzetközi Kirajzol Számvevőszék és menedzsment,
Koordinátorainak Vízumlottó Headquarter,
31, Brixon Bíróság Carlton East Gate,
Dél-Afrika
 
 
Ref.: PEC/9030108308/07.
Gy.sz.: 15/76/EF36.
Tételszám: SALP97585.
Ticket száma: B665 75.608.567.
Biztonsági kód: ZA/183/RR
 
Attn: Winner;
 
GRATULÁLUNK
 
Reméljük, hogy gratuláljak Önnek a nyertes a mi Worldwide Business, Kereskedelmi Folyóirat, web-site és személyes e-mail címek segítségével Computer System Super Draw, amelyet véletlenszerűen kiválasztott több mint 2.000.000 (kétmillió) Érvényes az egyes e-mailek, nevek és címek listája való különböző ország a világ minden tájáról az E-LOTTERY Dél-Afrika és az Egyesült Királyság támogató 2010 FIFA World Cup, amely kimondta, hogy Dél-Afrika.
 
Ez egy évezred tudományos számítógépes játék, amely az e-mail címeket használtak, hogy ösztönözze a labdarúgás szerelmeseit.
 
A büszke támogatásával E-LOTTERY EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, MICROSOFT & FIFA SUPPORT TEAM (Afrika)
 
Az Ön neve és Hivatk. Ügyszámot ezért jóváhagyta az az állítás, a teljes összeg a 800.000 (nyolcszázezer font Egyesült Királyság). Ezt megoszlik a 20 szerencsés nyertesek összesen 16.000.000 Alap és ön között, az 1. kategóriába Worldwide 2008 LUCKY WINNERS.
 
   
DÍJ KÖVETELÉS UTASÍTÁSOK

Kapcsolat Akkreditált / meghatalmazott képviselői a fájlt a követelést, az elérhetőségi adatait ismertetjük,
 
Nigériai megbízhatósága Agent R panasziroda
 
KAPCSOLAT
Rev atya James Roland
revjamesroland@live.co.uk
 
Annak érdekében, hogy elkerüljék a felesleges késedelmek, Ön köteles felvenni a kapcsolatot a megbízott képviselő a következő információkat a hivatalos ellenőrzést, és megerősítést.

Kérem, küldjenek egy másolatot a kontaktus adatokat MINDKÉT EMAIL.
 
REF SZÁMA
SERIAL NUMBER
MENETJEGY SZÁMA
Biztonsági kód
 
Biztonsági okokból, azt tanácsoljuk, hogy a nyertes információ titkosságát, amíg a követelések feldolgozott és a pénzt átutalják a account.Please hívást, ha a levelet nem válaszolt, hogy 24 órán belül.
 
Még egyszer gratulálok!
 
Üdvözlettel:
Mrs. Brown Cathy
(General Secretary)


júl 05 2009

a direktmarketingről

A piros lámpánál benéz az ember, lobogtatja a Fedél Nélkül újságot. Megköszönöm és próbálom kerülni a szemkontaktust, erre elsüt egy viccet:

   Miért kell mobiltelefon a hajléktalannak? Mert otthon sosem lehet elérni.

   Fogom a fejem, de nem ad esélyt a menekülésre. Folytatja:

   Miért kell elküldeni az anyóst szavazni? Azért, hogy szokja az urnát.

   A lámpa közben zöldre váltott, de feltartottam a sort, amíg kiszámoltam a pénzét. Így kell ezt csinálni. Nagyjából tízszer annyit keres ezzel a módszerrel, mintha csak állna bambán az autók közt. Legközelebb ha meglátom, nem engedem beszélni. Kiugrok a kocsiból, és beviszek két olyan poént, amit még Jáksó László sem engedne meg magának. Aztán behajtom rajta a kétszázast, amit buktam az ügyleten:)


máj 10 2009

nyitva vagyunk!

Nem akarok én bulvárblogot csinálni, de ez kihagyhatatlan. Ül a marketinges a Suzuki-kereskedésben, és azon gondolkozik, mivel lehetne feldobni még a sarki órásplakátot, mert nem jönnek a vevők. Ezaz! Ragasszunk rá világítós-sárga betüket, biztos nem úgy fog kinézni, mint egy utolsó segélykiáltás. Ha szellemi fogyatékos válságmenedzser lennék, pont így csinálnám.


ápr 21 2009

defektet és szálszakadást generálunk mesterségesen

Az alábbi videót természetesen nem én készítettem, nem az én munkahelyemen vettem fel, és nem a főnököm - az utolsó magyar polihisztor - szerepel rajta. Egyébként is a végén elmagyarázza, hogy vicc az egész. Muhaha!

Kapcsolódó anyag: hitelválság a szexiparban


ápr 01 2009

a nap üzenete (frissítve)

A világgazdasági válság miatt lecseréltem a kínai robogómat egy kocsira. Az autóban mégsem fúj annyira a szél, könnyebb elviselni a nyomort, na. Feladtam egy hirdetést, hogy ilyen meg ilyen robogó van eladó, berugókar törött, hiányzik egy csomó csavar, egyébként meg szétvan a hengerfej, és ömlik belőle az olaj, hatvanötezer. Nem igazán kapkodtak érte. A magyar ember nem bírja a kihívásokat. Már arra gondoltam, hogy felgyújtom, amikor bejelentkezett egy csávó, hogy adna érte egy olasz robogót, aminek nincs semmi baja, viszont nem százhuszonöt, csak hetven köbcenti, de szét van tuningolva és száztízet megy. El is jött, megnéztem a gépet, de húztam a számat, ahogy kell, mire felajánlotta, hogy ad még mellé tíz rongyot. Megírtuk az adásvételiket és ment mindenki a dolgára. Egész délután a környéket ijesztegettem az új szerzeményemmel. Ez tényleg annyira életveszélyesen megy, hogy derékba fogja törni a bukott írói karrieremet.
    Amikor hazaértem, ez a Skype-üzenet fogadott:

    Szerintetek miért vette meg? Nem azért, mert ostoba, mint a döngölt agyag, ugye?:)

ápdét!

    Nincs még vége a sztorinak, ugyanis a gyerek felhívott ma és közölte velem, hogy a motor nem jó, minden baja van, és visszahozza mer'egyébként minden árut vissza lehet vinni három napon belül. Igyekeztem neki elmagyarázni, hogy a teszkóban ez még működik, de használt holmik esetén, pláne egy olyan cuccnál, ami hibásnak volt hirdetve, nincs garancia. Egyre csak hajtogatta  magáét, hogy én áttettem őt a palánkon és "nemleszezígyjó", hát levezettem neki, hogy nem olvasta át az e-mailben küldött hibalistát, akkor sem figyelt, amikor elmondtam, mik a lehetséges problémák. Csak azt nézte, hogy szép sárga a spoiler, mondhatni a saját kapzsisága áldozata lett.
    Asszem ekkor elszakadt nála a cérna.
    Megátkozta a családomat és a leszármazottaimat hetedíziglen, és benyögte az aduászt, hogy ő a rendőrségen dolgozik, kijönnek aztán úgy bezárnak, hogy rám rohad a műanyag lakat. Akik ismernek, tudják hogy egyáltalán nem vagyok egy agresszív alkat, de ez már nekem is sok volt. Megígértem, hogy agyonverem ha tovább pattog, aztán én hívom ki a rendőr haverjait, mert kötekedett ugye és sima önvédelem volt az egész. Erre bizonyítékom is van, hisz látta egész Csepel meg a Tűzoltó utca. Aztán ha ezzel megvagyunk, még ki is fizettetem vele a rezsiórdíjunkat, mert nem volt időm dolgozni, amíg ezzel a baromsággal foglalkoztam.
    Erre kicsit abbahagyta a telefonálgatást, de este megint Skype-on kezdett nyomasztani ugyanazzal. Igyekeztem kulturáltan lezárni a történetet, hát elővettem újra a hibalistát, levezettem neki a törvényi hátteret, de nem: csak mondta, csak mondta a magáét. Így ért véget a beszélgetésünk:

    Aztán letiltottam. End of story.


már 02 2009

ennyit rólam

Akartam indítani egy új blogot, de nem engedte a rendszer, mert hiába csak négy van nekem idáig (öt lehet maximum), hozzászámolta azokat a helyeket is, ahova meg vagyok hívva szerzőnek. Úgy okoskodtam, hogy kitörlök a sajátjaim közül két feleslegeset, és még egyben megszüntetem a tagságomat, aztán hajrá. Miután megszabadultam a boruljunknagyot blogtól meg egy másiktól, amit el sem kezdtem igazából, megakadt a szemem herr mavó politikai fanzinján, ahová nekem bejárásom van. Nosza, rányomtam a törlés gombra, és be is ikszeltem, hogy én ezt nem akarom soha többé, aztán hátradőltem nyugodtan és kinyitottam egy sört.
    Kábé a felénél tartottam, amikor a gyomrom közepe tájáról megindult egy sunyi érzés, felkúszott az ujjam hegyéig, és arra kényszerített, hogy nézzek utána, mit műveltem. Blog sehol. Megfeledkeztem róla, hogy admin jogosultságot kaptam, ami gyakorlatilag atyaúristen kategória, szóval nem csak a saját fiókomból töröltem a cuccot, hanem úgy globálisan az internetről. Szerencsére hosszas könyörgés után a blog.hu support visszaállította az eredeti állapotot.
    Ennyit rólam: Ellenségnek ostoba vagyok és kiszámítható, barátnak viszont sunyi és furmányos:)


feb 08 2009

pina pina punci, vagina és nunci

Bal oldalt felül láthatók a Tündérgyár legnépszerűbb termékei. Toronymagasan és masszívan vezet a van isten, van punci fantázianevű poszt, hála szívem szottyának, a Google világvállalatnak. Már régebben akartam írni erről a dologról, de most lett igazán aktuális.
    A statisztika szerint a legtöbben a "Tündérgyár", vagy a "punci" kulcsszó alapján találják meg ezt a blogot. Az előbbi - elenyésző kisebbségben lévő - felhasználókat meg tudom érteni, ám a puncivadászok motivációja rejtély előttem. Megnéztem egyszer, százhatvanhetediknek hozta ki a gúgli a blogomat, ha puncira kerestem. Becsuktam a szemem akkor, és elképzeltem azt az embert - már elnézést a kifejezésért - aki bevonul a laptopjával a vécére, és nekiáll pinára vadászni az internet útvesztőjében. Végignyálaz százhatvanöt oldalt, aztán ide kattint. Mennyi esze lehet az ilyennek? Én persze nem tudhatom - mert nem vagyok az a fajta, akit ez érdekelne - de hallottam már rendes pornóóldalakról, sőt olyan helyekről is, ahol ugyanúgy, mint a youtube-on, kismillió szexfilmet lehet megnézni halál ingyen. Mondom, nem vagyok biztos benne, mert engem ez az egész hidegen hagy, de ha egyszer - véletlenül, neadjúristen - arra támadna kedvem, akkor fejből tudnám, hova kell kattintani. Természetesen tájékozatlan vagyok ezügyben, de biztos nem úgy állnék neki a dolognak, hogy beütöm a keresőbe: punci.
    Néhány nappal ezelőtt megugrott a Tündérgyár nézettsége. Betudtam ezt annak, hogy emelkedett a pagerank (ez egy viszonyítási szám. Minél nagyobb, annál hitelesebbnek tartja a kereső az adott oldalt), de nem foglalkoztatott különösebben a dolog. Elkezdtem anyagot gyűjteni ehhez a bejegyzéshez, és kitaláltam, hogy leereszkedem helyettetek is az erkölcsi fertőbe, és kikeresem a százhatvanöt találat közül a leghúzósabbakat. Akkor néztem igazán nagyot, amikor kiderült, hogy a már sokat emlegetett kulcsszóra nyolcadiknak, az első oldalon hoz engem a Google. Nem pontosan ilyen hírnévre vágytam, de tartok tőle hogy ennyit tudok, és ezt érdemlem.
    Büszke vagyok rá, hogy ebben a mezőnyben végeztem igen előkelő helyen:

Breaking News! Tegnap óta valaki észbekaphatott, mert visszacsúsztam százhuszonharmadiknak. Úristen, vége a karrieremnek!:)


jan 09 2009

a tapló gyökerekről

Mózes a hegyen: tizenkettedik nap

…súlyosbítva azt, ami már egyébként is, lemegyek a kocsmába, hogy legalább részeg legyek, ha már ideges is, mert akkor tudok igazán csúnya ballépéseket elkövetni. Asztaltársaság a következő: A főbérlőm, aki épp durván iszik egy nő miatt, egyébként olyan romantikus mélymagyar. Ismeritek ezt a fajtát, Trianon, Erdélyország és hasonlók, de legalább nem zsidózik folyamatosan. Vele szemben országos cimborája, egy százhúsz kilós cigánygyerek, aki egyébként meglepően értelmes. Most nem úgy értem, hogy cigányhoz képest értelmes, hanem az átlagos kocsmatöltelék szintjén viszonyítok. Alapból sötét van egy ilyen helyen, hót mindegy, ki milyen árnyalatban játszik, nem? Mellettem egy negyvenes fazon ücsörgött, aki két igen különleges tulajdonsággal is rendelkezett. Pain óta ő az első ember, aki képes úgy beszélni, mintha tüdőlövést kapott volna, és nem csak dicsekedett azzal, hogy annyi pénze van, mint a pelyva, hanem bizonyított is. Háromszáz forintból úsztam meg az estét, pedig hajnali kettőkor már nem nagyon tudtam, merre van az arra. Ja igen, velünk volt még Bé Erzsébet színésznő, amúgy a helyi roma önkormányzat munkatársa, akinek aznap temették a nagypapáját – Őszinte részvétem. – Főként nekem volt a tisztem, hogy vigasztaljam őt, ami az ötödik sör környékén már nem sokban különbözött a tapizástól, de hát ne feszegessük a történelem homályos eseményeit. Ami elmúlt, elmúlt.
    A szomszéd asztalnál egyedül iszogatott Mr Szerencsétlenség. Egy lányos arcú fazon, akit gibbonná nyomorított a két számmal kisebb öltöny. Zsíros göndör tincsek lógtak az arcába, és motyogott is igen látványosan. Valaki megsajnálta közülünk, és odahívta beszélgetni. Vesz az ember egy levegőt, és mondja:
    "Hogy az Ejrópai Únijó az mekkora köcsögség már, mert nem az van, amit MI akarunk, hanem az van, amit a MÁSOK akarnak, és hogymert ŐK azt akarják, hogy a francia meg a német lóhúst vegyük, ezért a Teszkóban nem igazi MAGYAR lóhús van, de megbasszák még ők az anyjukat, mert úgyis darabokra hullik ez a redves únijó, mert alapvetően nem működőképes. És azért nem működőképes, mert mindenki utálja egymást, csak kényszerből van az egész."
    Én az ilyenekkel még részegen sem vitatkozom, mert a butaság mocsarában sokkal rutinosabban mozognak nálam. Kerülnek-fordulnak, aztán lehúznak a trutyi legaljára, úgyhogy csak annyit mondtam neki, hogy ostoba, mint a döngölt agyag, és van nekem ennél jobb dolgom is. Visszatértem hát Bé Erzsébet kebelére.
    Elsírtunk egy fél tekercs vécépapírt, aztán újból ránéztem a sörömre. Emberünk akkor éppen ott tartott, hogy szerinte a Kárpát-medence népeinek egyesülni kéne – nyilván a Szent Korona alatt, de erre nem mertem konkrétan rákérdezni –, egyfajta gazdasági únijóba, hogyha a tótok, a románok, a szerbek meg a magyarok összefognának, akkor jönne el a tejjel-mézzel folyó Kánaán!
    Itt már én is felemeltem a hangom, hogy kiscsákó, miket beszélsz te?! Az előbb szellemesen levezetted, hogy nem jó az, ha gazdasági egységet képzünk olyan csoportokból, akik a történelmi feszültségek és a saját önös érdekeik miatt képtelenek együttműködni. Erre meg jössz most azzal, hogy éppen mi a szlovákokkal, szerbekkel, románokkal? Hát Izrael kivételével nincs a világon még egy ország, akit ennyire gyűlölnek a szomszédai! Hogy ott mi a gebasz, az legyen ízlés és világnézet kérdése, de minket azért utálnak, mert az egy négyzetméteren előforduló tapló gyökerek száma itt a legmagasabb. Félreértés ne essék, rólad beszéltem.
    Úgy érzem hiba lenne így befejezni ezt a posztot: This is the beginning of a beautiful friendship.


jan 02 2009

józsi 2.0

Mózes a hegyen: nyolcadik nap

XY hölgyismerősöm beregisztrált az egyik társkereső oldalra, mert az instant megtermékenyítésre jelentkezőkön kívül nem volt egy épkézláb pasi sem a látóterében. Egy nap alatt negyven bemutatkozó levelet kapott, és rövid mérlegelés után törölte magát az oldalról. Megmutatta nekem a termést, hát sírva röhögtem. Íme a legbrutálisabb fénykép:

Józsi az OBI barkácsáruházban fényképezi le magát, mert tudja, hogy a nők ösztönösen vonzódnak az építőanyagokhoz és a fúrógépekhez. A képbe diszkréten belóg Józsi 2.0-ás verziója, Öreg Jóska is. Ilyen lesz ő húsz év múlva: szakképzett alkoholista, a kasztjára jellemző gyerekcsináló sapkában. Ugorjatok rá, lányok! Cím, telefonszám a szerkesztőségben.
 


dec 15 2008

a munkásosztály szégyene: András

Bocsi András, nálad szakadt el a cérna. Tényleg nem utállak jobban, mint a többi zombit, csak éppen te voltál a hatszázötvenhetedik, ami bűvös szám, és automatikusan lecsapja nálam a biztosítékot.
    Jön az e-mail, hogyaszongya nézzem meg, mit alkotott ez a csávó. Milyen fántásztikus, varázslatos, és a Tündérkeringő című könyve meg is jelent e-book formátumban, amit én a szerző honlapjáról letölthetek.
    Jó, hát bekapom a horgot, mert tündérrel hitegetnek. Letöltöm, beleolvasok és fosom is le magam kézen állva, hogy belőlem sose jöttek ki ilyen gyönyörűségek:

"azt hiszem a szerelem az, amit az eszünkkel-agyunkkal-tudatunkkal sohasem fogunk teljesen megérteni, mert annyira a lelkünkben történik. beleborzongok, szinte túl sok, néha elhinni sem merem, hogy ilyen létezik, mégis mintha kevés lennék egy ennyire mély érzéshez, pedig érzem, ebben születek meg igazán, itt, most kezdek élni. lebegés... egymásba lázasodva teljesen... soha nem volt ilyen, és mégis, csak ez létezik... egymásba szédülve... együtt lélegezve... istenem, létezik. mintha eltűnne az idő, mióta vagyunk együtt? nem régóta? akkor miért olyan mintha mindig is együtt lettünk volna? mintha mindig is ismertük volna egymást, és a jövőt sem elképzelni kell, csak áradnak néha a képek, ahogy élünk, boldog lebegésben, együtt... reggel összebújva álmos mosolyod édesen itatja át békével a hajnalt... félálomban ölelve esténként... ahogy a pocidat simogatom-puszilgatom és ragyogsz rám ahogy a kicsihez beszélek... játszunk... egymással... és valahogy egymásban...miért ilyen egymáshoz érni? talán nem is csak a bőrünk ér össze, a lelkünk simul egymáshoz minden ölelésben..."

    András persze nem éri be egy könyvvel, ami tele van ilyen zseniális meglátásokkal, és természetesen mentes mindenféle közhelytől. Gyönyörű honlapot épített, amin megtalálhatók egyéb - hasonló színvonalú - írásai, versei, melyektől egy Vogonnak is könnybe lábadna a szeme, sőt olyan zenéket is lehet letölteni, amiket ő készített, teljesen egyedül! Szántam rá egy órát, és végignézem az egészet. Ebben évek munkája van. Komolyan. Ja, el ne felejtsem, hogy András honlapokat is készít, mindemellett remek dizájner. Nyilván azért zsúfolta egy helyre az összes tipográfiai hibát, össze nem illő színt és elrendezésbeli problémát, hogy finoman jelezze nekünk, egyszerű földi halandóknak, hogy ő még ezt is megteheti.

    Nem bírom, ha valaki szarul ír és erőlteti. Gyűlölöm a dilettánsokat. Gyűlölöm őket, mert elvesznek egy órát az életemből azzal, ami nekik hosszú évekbe és álmatlan éjszakákba került. Ezért sajnálom őket, tehát még a sajnálatomat is elveszik. Hiszen sajnálhatnám a kóbor cicákat, az éhező afrikaiakat, vagy a saját rongy életemet, de nem! Sajnáljam őt, mert azon kevesek egyike, akiről biztosan ki lehet jelenteni, hogy abszolút tehetségtelen.
    András, kapsz tőlem néhány bónusz tippet, amivel fellendítheted az írói karrieredet:

    Lehetnél például öngyilkos.
    Ha sikerül, az megváltás számodra, ha pedig időben kimossák a gyomrod, tán még észhez is térsz egy kicsit. Ha ez sem segít, még mindig elmehetsz dolgozni: Vagont rakodni, traktorkereket szerelni, uránt bányászni, ízlés szerint. A munka edzi a testet, nemesíti a lelket, és ha folyamatosan érintkezel az egzakt valósággal, az talán lehoz téged erről a gügyögős cuccról, ami még masszív Romana olvasóból is kihozza a pszichopata sorozatgyilkost.
    Az se baj, ha nem segítenek az ötleteim, ha minden igyekezet ellenére így maradsz. Akkor a tudomány szolgálatába állítunk, és rajtad keresztül bizonyítjuk be az Univerzum hetven százalékát kitevő sötét energia létezését :)

András honlapja
Tündérkerigő
András dizájn stúdiója


nov 26 2008

a kanál, mely nem gerjeszt hullámokat

Néhány évvel ezelőtt panaszkodtam valakinek, hogy igazából egyetlen olyan ismerősöm sincs, aki úgy frankón normális. Valahogy körülöttem mindenki kobold, vagy rajzfilmfigura, rosszabb esetben vérszopó zombi. Nekem nem azért nincs tévém, mert játszom a sznob művészlelket, hanem felesleges, mert élő egyenesben megy a South Park, a Muppet Show, plusz a Spongya Bob, természetesen. No, ez az illető felvetette, hogy a körülöttem lévő emberek valójában nem is léteznek, csak a beteg elmém generálja őket, és ha meghalok majd egyszer, szétpukkannak, mint a szappanbuborék.
    Nem mintha a témához tartozna, de a főnököm - MézesMackó - vérhólyagot növesztett az ujján, amiről egyből ki is jelentette, hogy ez nem ám vérhólyag, hanem maga Xenu, és ezentúl neki kell szólnom, ha kávét akarok inni. Ilyen kávét:


nov 13 2008

propaganda osztály

A Tündérgyár új részleggel kénytelen bővülni, köszönhetően a blog.hu üzleti modelljének. Színes-szagos reklámok jönnek: ingyenhitel, árzabáló, hétzenés mobilinternet, százér' csomóját a zölderős. Megtehettem volna, hogy nem engedek be hirdetéseket - hiszen az elszámolás vatikáni valutában történik -, de akkor meg ha bármilyen okosat is írok, nem raknak ki az index nyitólapra. Kívánom az ötlet kiagyalóinak, hogy csinálja őket seggbe a devla, és szarjanak sünt egy álló hétig.

ápdét!

...egyébként meg eszetek is annyi van, mint egy marék lepkének. Nem kéne tán tartalom alapján szelektálni, hogy hova nyomtok reklámot, és hova nem? Ezt most éppen egy  nem gyengén problémás politikai blogon találtam:

 


sze 21 2008

törvény

Akartam írni egy posztot, amiben védelmembe veszem a szélsőjobbot.
    A radikálisok ellen felesleges küzdeni, mert egyfajta lázmérőként funkcionálnak minden egészséges társadalomban. Szükség van rájuk. Ha csak egymást szórakoztatják az ostobaságaikkal, akkor minden rendben, ha viszont elérik az átlagember ingerküszöbét, akkor oda kell figyelni, mert valami bajság közeleg. Oda kell figyelni, mert a szélsőséges csoportok jellemzően jó kérdéseket tesznek fel. Olyanokat, amiket a humanizmussal takarózó, demokrata mintás párnán tespedő politikusaink nem mernek megfogalmazni. Idáig rendben is lenne a dolog, de egyből megoldást is kínálnak az adott problémára, ami rendszerint annyi, hogy vissza kéne már kapcsolni az áramot Birkenauban, és ideje lenne felfűteni a krematóriumokat.
    Az lett volna a konklúziója a bejegyzésnek, hogy nem parázni kell tőlük, hanem ezen a ponton kiragadni a kezükből a kezdeményezést. Ha a fél ország - jogosan - azon van felháborodva, hogy több százezer polgártársunk elzárkózik a tanulástól és munkavégzéstől, ellenben elvárják, hogy tartsuk el őket, akkor valamit tenni kell, nincs mese. Budaházy elvégezte a feladatát, hazamehet, mi pedig kidolgozunk a kádári modell helyett egy valódi felzárkóztatási programot, és mi is hazamehetünk, ennyi.
    A lelkesedésem egészen addig tartott, amíg a tegnapi tüntetésen meg nem láttam ezeket a csávókat:

Apu szaros alsónadrágja vagyok.
Apu acélbetétes bakancsa vagyok.
Apu kövér turhája vagyok, ami az arcotokon csattan.

De csupán ennyi az, amit tud és aki csak ezt tudja, buta mint az éjszaka és jobb lenne, ha nem született volna. Mert semmit sem tud az Isten és ember közti szövetségről, amelyet senki meg nem törhet, sem ember, sem Isten, mert rendíthetetlen. Vér foly majd patakokban, az ő fekete ostobaságáért, vér, hogy az emberek arca pírja elhalványul, de nem is lehet máskép, míg csak el nem pusztul a gaz. És felemelem az én lábamat, mondja az Úr, és sárrá taposom őt, a föld mélyébe taposom a szentségtörőt, százhúsz öl mélynyire és ember és állat kerülje ki nagy ívben azt a helyet, ahová őt betapostam és az ég madarai térjenek ki röptükben, hogy ne szálljanak el fölötte. És aki az ő nevét nevezi, az köpjön a világ négy tája felé és mossa ki a száját és szóljon: "Isten óvjon!" Hogy a föld ismét föld legyen, a szenvedés helye, de mégsem a gonoszság tanyája. Mondjatok erre áment mindnyájan!

És a nép mondta: Ámen!

Thomas Mann

Ápdét!

Olvassátok el Mavo kolléga véleményét az eseményekről.


aug 20 2008

kopp-kopp

Lassan két hónapja elég feszült a viszonyom a szomszédasszonyommal. Ha zenét hallgatok, átkopog a falon, ha megpróbálok végignézni egy filmet, szintén. Ha hajnali kettőkor becsiccsentve röhögcsél a vendégem, kopácsolással fejezi ki rosszallását. Mindez erkölcstelen, az életmódom sehova sem vezet, ésatöbbi habalaba.
    Nem volt ez mindig így.
    Heti öt alkalommal generálozta őt Béla, a háztartási kisgépszerelő, aminek elég hangosan szokott örülni. Annak meg, hogy ő örült, örült az egész Tűzoltó utca, ugyanis (túlzás nélkül állítom) torkaszakadtából üvöltött kétszer húsz perces szettekben, közben még utasításokat is osztogatott, felsorolva az alvállalkozói szerződésben szereplő összes variációt, oda és vissza.
    Aztán Béla látogatásai hirtelen abbamaradtak, és kezdődött az én cseszegetésem a falon keresztül. Meg is fordult a fejemben, hogy átmegyek és rákérdezek, miből gondolja, hogy vigyáz állásban kéne töltenem a saját szabadidőmet a saját lakásomban, de végül eltekintettem a dologtól, mert nem akartam szerepelni nála a végső megoldások listáján.
    Tegnap hajnalban milliók halálsikolyára ébredtem. Mintha a szobámban hajtották volna végre a holokausztot és a sztálini terrort, megspékelve a kurdok kiirtásával. Az öldöklés zajából kábé ezt a szöveget lehetett kivenni: áááÁÁÁÁÁÁuuuúúúúúúúÁÁÁÁÁÁ! Nya-nya-nyaljál Béla, Béla, BÉÉÉLAAAAA! Most hááááÁÁÁÁTuuuúúúúúúlr o-o-o-ó-ó ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓl! MééééÉgggghrrrbrhroáffghrrrrRRR! Hu-hu-hu-HúúúúÚÚÚÚÚ! Igeeen, iííííggggen, errrrőőősseeebbeeeEEEENNNNN! Hu-hu-hu-hu-HÚ-HÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ! HÚ!
    Elmosolyodtam akkor, fejemre húztam a takarót és igyekeztem tovább aludni.
    Most viszont Rammstein-t hallgatok csutka hangerővel, és hogy-hogynem, elmaradt a menetrend szerinti kopogás.
    Csudákra képes a szerelem!
 
ápdét!
 
GM-49: Bélát itt ne keressétek!
 

 


júl 24 2008

breaking news: Bódi Sylvi egy darab szarral randizott!

Úgy megy ez a médijában, hogyha egy szopósk hírességnek gyenge a sajtója, akkor kitalálnak valami tesztoszteronnal dúsított háttérsztorit, és lenyomják a nagyérdemű torkán. Itt valami olyasmit sütöttek ki, hogy az igen titkos rajongó csokival kedveskedett a művésznőnek, aki egyből sajtóközleményben reagált, miszerint szívesen megismerné az illetőt. Idáig még rendben is van a dolog, de bekerült a képbe egy fekáliaszex-fanatikus piáros, aki arra jutott, hogy tovább lehetne növelni a titokzatossági indexet, ha a légyotton (ami természetesen nyilvános helyen történt) Sylvi egy fosnak öltözött pasit csinos csokifiút ölelget, aki majd csak a következő Blikk-címlapon fedi fel a kilétét. Fenomenális ötlet!


júl 21 2008

boráros tér

Mindenki akar valamit. Ezzel az axiómával a Boráros téren szembesülök nap mint nap, amikor megpróbálok elvergődni a hév-megállótól a villamosig.
    De.
    Nem lehet bazmeg, mert jönnek rám, mint a lókupec a sok redvás szórólappal, hogy menjek el nyárra diákrabszolgának, vagy vásároljak pumala® cipőt olcsóér' meg hasonló ostobaságok. Jobbra ijesztek, balra huss, de akkor meg a perui zenekar rókafinggal aromásított szeszesital szagú menedzsere nyomja az arcomba a cédét, hogy vegyem meg. Közben majdnem rálépek egy elemes nyúlra, amit szintén rám akarnak sózni, de csak a bűvös kockát áruló buta droid felé menekülhetek, game over.
    Látom, hogy jön a villamos, és már csak a lépcsőn kéne felkúsznom, de Mari nénje meg Bözsi nénje épp az út közepén élnek lelki életet. Miért nem mennek az esztékába csevegni? Ingyen van, megszavazták, ezt akarták. Miért nem a tiszta váróteremben, kényelmesen ülve beszélik ki Kovácsnét a háromperbéből, akihez olyan furcsa alakok járnak, néha több is egyszerre?
    Na mindegy, hazaérek nagy nehezen. Naivan azt gondolom, hogyha magamra zárom az ajtót, kikerülök a Halálcsillag vonósugarából, de megint jönnek, kopogtatnak. Kétszer is. Először a főbérlőm, hogy adjak neki pénzt sörre ideje lenne rendezni a saramat, aztán meg a szomszéd asszony, hogy túl hangosan szól a dzsidzsidzsidzsi. Bezzeg amikor üvölt, mint a fába szorult féreg, és a feje kocog a falon, akkor nem zavarja, ha ütöm a csimbalmot. Sebaj, legyünk nagyvonalúak.
    Az MSN meg valami új verziót akar letölteni, és addig nem hajlandó, amíg én azt meg nem engedem neki. Aztán amikor harmadszor indítom újra az egészet, mert ugye szeretném a homokórát megállítani, egyszer csak bejelentkezik. Dőlnék hátra nyugodtan, de villogni kezd az egész, kismillió ablak jelenik meg, telistele édes kis agyevő bogárkákkal, akik beszélgetni akarnak velem. Persze véletlenül sem azok, akikkel én váltanék pár szót, ezért gonosz vigyorral az arcomon kiosztom a megfelelő beceneveket és egyenként letiltom őket. Legsúlyosabb napjaimban így festett a partnerlistám:

 

    Na meg persze itt van az én állatkertem. Aki úgy gondolja, hogy valamiféle státuszba került nálam, napszaktól, Boráros tértől, MSN-től függetlenül nyomaszthat engem az akarásaival. Hozzam el azokat az izéket, vigyem el azokat az izéket. Ezt írjam meg, azt ne írjam meg. Ha meg már megírtam, legjobb lenne, ha törölném a gépemről, mire a másik azzal jön, hogy adassam ki minimum kőbe vésve, mert ez annyira tyűha. Az egyik azt akarja, hogy dörgölőzzem oda, a másik azt, hogy a világért se dörgölőzzem oda, a harmadiknak hót mindegy, hova dörgölőzöm, csak vigyem el Lasztminitre nyaralni... Tényleg az lesz a vége, hogy keresek valakit, aki a Mit akarsz? kérdésre csak néz bután, és ennyit képes felelni: Nem tudom.
    Akkor majd veszek egy nagy levegőt, és elmondom, hogy ÉN mit akarok!:)

jún 09 2008

Orsós Ármin gárdista, szolgálattételre jelentkezem!

Valamelyik nap írta anyád, az Index, hogy két roma fiatal is felvételét kérte a magyar gárdába. Nekem addigra már volt egy félkész posztom, miszerint úgy lehetne orvosolni a jelenséget, hogy megalapítjuk a cigány gárdát, a zsidó gárdát, a buzi meleg gárdát, az alkoholista, füves, leszbikus, pedofil, szifiliszes, óvodás, alsó és felső tagozatos gárdát, és akkor folyamatosan lehetne avatni meg esketni a Hősök terén. A gárda-dömpingben senkinek sem tűnne fel a Vonó Gábor-féle Muppet Show.
    Rézbőrű tezsvéreink viszont most sokkal frappánsabb megoldással rukkoltak elő: Mindenki lépjen be a magyar gárdába, és az ország békére lel!
    Lépjen be a MAZSIHISZ, úgy ahogy van, az OCÖ, a Kendermag Egyesület, a kisnyugdíjasok, mélyépítők és magashegyi túravezetők, villamosvezetők, felsővezetők, szűzlányok és szanaszét szolizott szinglik. Fekete Pákó és Kiszel Tünde is természetesen, szóval egész Kurvaországból legyen Magyar Gárda. Akkor majd a tarsolyos szittya Nyilas Misi is vidáman kurjanthatja oda rezesbandát kísérő Lakatos Zseraldínnak, hogy Jer velem babám, hisz egy vérből valók vagyunk, te meg én!
    Annyi szépséghibája van csak a dolognak, ha mindenkiből gárdista lesz, kit fogunk utálni? Darth Vadert?

ápr 07 2008

fuck yourself!


Messziről lerí erről az emberről, hogy futballhuligán, és fasisztoid genetikai tapló, ugye? Nem tetszett neki, hogy az Olimpiát egy olyan ország rendezi, ahol most éppen buddhista szerzeteseket lőnek agyon szórakozásképp. Ez volt a bűne, ezért kapták így szét a rendőrök, egy jogállamnak nevezett mittudoménmicsodában.
    Ha egy politikus képtelen beszédet tartani anélkül, hogy tojást dobnának az arcába, akkor baj van. Mondjon le, vagy alapítson diktatúrát, akkor legalább mindenki tudja, hányas a kabát. Ha Kína nem képes megrendezni úgy az Olimpiát, hogy ne legyen rajta felháborodva a fél világ, akkor tegyen le róla, vagy basszon egyedül. Induljanak csak kínai csapatok, nyerjék meg az összes aranyat, kedves egészségükre!
    Talán egyszer megértik, hogy pénzért és erőszakkal nem kaphatnak meg mindent.

ápr 03 2008

a nap mondata

Ásott már el maga télen döglött papagájt, merőkanállal?

By Zsákmányállatka

már 09 2008

cenzúra

A Tündérgyár vezérigazgatója megtiltotta, hogy politikai tartalmú írásokat jelentessek meg ezen a blogon. Ilyen jellegű agymenéseim ezentúl a http://polmavo.blog.hu-n olvashatóak.

már 03 2008

a p***inát pistike rajzolta, nemén

A webnegative contest egy olyan verseny, ahol dizájnerek mérik össze a tudásukat, ki tud minél szörnyebben kinéző, gyökér honlapot tervezni témakörben. Én a 'Kattincson' nevű műremekkel pályáztam, nézze meg mindenki, aki kíváncsi rá, mit hoz ki belőlem négy sör, meg három valami sárgás izé, aminek nem emlékszem már a nevére. Lehet szavazni is, kedves gyerekek, de nem csak az én munkámra, hanem az összesre, mert így tisztességes a verseny.

Forrásmegjelölés: A pályaművemben felhasznált keresőoptimalizáló kulcsszavakat a Könyvtáros Tezsvértől húztam, egy az egyben. Ezt a szöveget magamtól nem írtam volna ide, mert önző kis dög vagyok, de hát hisztizett, gyorsabban issza nálam a sört, meg lehet, hogy nagyobbat is üt, szóval nem tehettem mást:)

www.webnegative.com